Vagyonadó és exit tax: célegyenesbe fordult a jogalkotás

A Kormány 2026. október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot (T/930.). Ugyanezen a napon benyújtotta az adócsomagot is (T/927.), amely többek között új exit tax szabályokat vezetne be a személyi jövedelemadóba. A javaslatok a parlamenti vita során még módosulhatnak, a szabályozás azonban a benyújtással közel végleges formát öltött.

A vagyonadó fő paraméterei nem változtak az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest. A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az adó pedig a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó részét terhelné: 100 milliárd forintig 1%, felette 1,5%. Az első bevallási és fizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne, a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján.

Az értékelési szabályok viszont több ponton érdemben módosultak. A két legfontosabb változás a társasági részesedések értékelését érinti, és sok családi, illetve termelő vállalkozás tulajdonosánál alapjaiban változtathatja meg a vagyonadó-kötelezettséget.

Kiemelt változás: a 100 millió forint alatti saját tőkéjű cégek részesedése a saját tőkén is értékelhető

A tőzsdén nem jegyzett társasági részesedés számított értéke főszabály szerint a saját tőke és a hozamérték kétszeresének tulajdoni hányadra jutó átlaga. A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredménye osztva 15%-kal. Ez a képlet a jól jövedelmező, de alacsony saját tőkéjű vállalkozásoknál a saját tőke sokszorosát is eredményezheti.

A javaslat új választási lehetőséget ad. Ha a társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója szerinti saját tőke nem haladja meg a 100 millió forintot, az adózó a részesedés értékét a képlet helyett a saját tőke tulajdoni hányadra jutó összegében is meghatározhatja.

Egy szemléltető példa (a számok kizárólag illusztrációk):

  • a társaság saját tőkéje 90 millió forint;
  • átlagos éves adózott eredménye 150 millió forint;
  • a tulajdonos 100%-os részesedéssel rendelkezik.

A képlet szerinti érték mintegy 697 millió forint lenne, a választható módszerrel viszont 90 millió forint. Ha a tulajdonos egyéb vagyona 500 millió forint, a képlet alkalmazásával nettó vagyona 1 197 millió forint lenne, és mintegy 2 millió forint vagyonadót fizetne. A választható módszerrel nettó vagyona 590 millió forint, így az értékhatár alatt marad.

Ennek köszönhetően sok termelő vagy szolgáltató vállalkozás tulajdonosa kerülhet az egymilliárdos értékhatár alá, és mentesülhet a vagyonadó alól. Arra ugyanakkor figyelni kell, hogy a törvény a vagyonadó köztudomásúvá válását (2026. május 14.) követően végrehajtott ügyleteket a rendeltetésszerű joggyakorlás szempontjából vizsgálhatja. Ha például a saját tőkét kifejezetten azért csökkentik 100 millió forint alá, hogy az új módszer alkalmazható legyen, annak gazdasági indokoltságát alá kell tudni támasztani.

Kiemelt változás: átalakult a holdingvállalkozás fogalma

A holdingvállalkozásban fennálló részesedés értéke a saját tőke tulajdoni hányadra jutó része, hozamérték nélkül. A minősítésnek ezért jelentős adóalap-hatása lehet. A tervezet szerint holding az a társaság volt, amelynél a társasági részesedések az összes eszköz legalább 90%-át tették ki.

A javaslat két feltételt kapcsol össze:

  • Tevékenységi cél: a társaság elsődleges célja nem saját termékek előállítása vagy közvetlen szolgáltatásnyújtás, hanem más társaságokban fennálló részesedések birtoklása és az azokon keresztüli irányítás.
  • Szélesebb eszközkör a 90%-os tesztben: a részesedések mellett az értékpapírok, az egyéb befektetett pénzügyi eszközök, a pénzeszközök, a saját célra használt ingatlanok és a tulajdonolt társaságokkal szembeni követelések is beszámítanak.

Így a tényleges irányítást végző, jelentős likvid vagyont felhalmozó holdingok is holdingnak minősülhetnek, és részesedésük a hozamérték figyelmen kívül hagyásával értékelhető. A tevékenységi cél ugyanakkor kizárja, hogy egy működő társaság pusztán az eszközszerkezete alapján holdingnak minősüljön. Fontos, hogy 500 millió forintot meghaladó saját tőkénél a holdingnál is alkalmazni kell a rejtett tartalékokkal történő korrekciót.

Szigorodik a kisebbségi részesedések kedvezménye

Az 50%-nál kisebb (közvetlen és közvetett) tulajdoni hányad esetén a részesedés értéke csökkenthető: 33%-ot elérő hányadnál 25%-kal, 33% alatti hányadnál 30%-kal. A javaslat szerint a kisebbségi helyzet megállapításakor a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát egybe kell számítani.

  • Két házastárs 30–30%-os részesedése együtt 60%, így egyikük sem minősül kisebbségi tulajdonosnak, és a kedvezmény egyáltalán nem jár.
  • Két testvér 20–20%-a együtt 40%, ezért a 30%-os helyett csak 25%-os csökkentés alkalmazható.
  • Az élettárs nem minősül közeli hozzátartozónak, így az ő részesedését nem kell összeszámítani.

A családi vállalkozásoknál, ahol a tulajdon jellemzően több családtag között oszlik meg, ez a változás az értékelt részesedés növekedésével járhat.

További változások a társasági részesedések értékelésében

A szabályozott piacon jegyzett, illetve rendszeresen kereskedett részesedéseknél a záróárfolyam helyett akkor kell átlagárfolyamot alkalmazni, ha az eltérés meghaladja a 10%-ot. Az átlagot a tervezetben szereplő 30 nap helyett a tárgyév utolsó 180 napjára kell számítani. A tervezet 2026-ra még lehetővé tette volna a tárgyévi átlagárfolyam választását a részvényeknél, ez azonban kikerült. Átmeneti választás csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál maradt.

Értelmezési kérdést vet fel, hogy a javaslat 2026-ra a tárgyévet a hatálybalépés napjától (december 15.) december 31-ig tartó időszakként határozza meg. Ebből az következhet, hogy 2026-ban a „tárgyév utolsó 180 napja” csak néhány decemberi kereskedési napot fed le.

A javaslat végső értékelési szabályt is tartalmaz. Ha a részesedés értéke sem a képlettel, sem független cégértékeléssel nem határozható meg, mert a szükséges információk az adózónak fel nem róható okból hiányoznak, a bekerülési (szerzési) értéket kell alkalmazni. Ez nem szabadon választható alternatíva.

Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi társaság a rejtett tartalékok megállapításához szükséges adatokról csak akkor köteles tájékoztatni a tulajdonosokat és a NAV-ot, ha legalább egy tulajdonos kéri. A határidő a beszámoló elfogadását követő 30 nap. Ez jelentős adminisztratív könnyítés jelenthet.

Ingatlanok: új értékelési lépcső, szélesebb NAV-modell, szigorúbb szakértői kontroll

Külföldi ingatlanok. Ha az érték az általános szabályok szerint nem határozható meg, ami a korábban megszerzett ingatlanoknál jellemző lesz, a javaslat új lépcsőt ír elő. Kiindulópont:

  • visszterhes szerzésnél a szerződéses vételár;
  • ingyenes szerzésnél a külföldi hatóság által a szerzéskor megállapított érték.

Ezt a szerzés óta eltelt minden teljes évre évi 3%-kal vagy az adott ország hivatalos ingatlanárindexével kell növelni, és az értéknövelő beruházásokat is indexálni kell. A külföldi kataszteri vagy adóértékre csak ezt követően lehet áttérni.

NAV-modell. A NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje a lakások és a felépítmény nélküli mezőgazdasági ingatlanok mellett az üdülőkre és a telkekre is kiterjed, és az adózó által megadott jellemzők alapján számol. Új garanciális szabály, hogy a NAV a modellel megállapított értéktől csak akkor térhet el, ha bizonyítja, hogy az adózó nem az ingatlan valós paramétereit adta meg.

Szakértők. Belföldi ingatlan forgalmi értékét csak a NAV honlapján közzétett nyilvántartásban szereplő szakértő állapíthatja meg, ideértve az igazságügyi szakértőket is. Ha a szakértő szabálysértés miatt a valós forgalmi érték 70%-át el nem érő értéket állapít meg, 100 ezer forint bírsággal sújtható. 365 napon belül három végleges bírság a nyilvántartásból való törléssel jár.

Külföldi vagyon: egyértelművé vált a progresszív mentesítés módszere

Előfordul, hogy a nemzetközi szerződés alapján a külföldi vagyonelem a másik államban adóztatható, de figyelembe vehető a többi vagyon utáni adó megállapításánál. Erre az esetre a javaslat egyértelművé teszi a számítást: (i) először a teljes (belföldi és külföldi) vagyon alapján kell megállapítani az adót, majd (ii) ebből le kell vonni azt az „elvi” adót, amely a külföldi vagyonrészre önálló vagyonként jutna. Ennek számításakor a kapcsolódó tartozásokat és az egymilliárd forintos értékhatárt is alkalmazni kell.

A javaslat ezzel megerősíti azt, amit a tervezet alapján is képviseltünk: a mentesített külföldi vagyon nem kerül adó alá, de az értékhatár és a progresszív sávok alkalmazásánál a teljes vagyont kell alapul venni. Ez viszont azt is jelenti, hogy a pl. az 1 milliárd alatti értékű külföldi, mentesített vagyon is beleszámít az adóalapba, miközben az arra eső adó nulla, így nincs levonható összeg. Ezzel a külföldi vagyon lényegében az adómentes értékhatárt fogyasztja el.

Új exit tax szabályok a személyi jövedelemadóban

Az adócsomag 2027. január 1-jétől új adóztatási tényállást vezetne be a személyi jövedelemadóba. Ha egy magánszemély külföldre helyezi adóügyi illetőségét, és ezzel Magyarország elveszíti vagy korlátozottan gyakorolhatja a befektetései későbbi értékesítéséből származó jövedelem adóztatási jogát, a felhalmozott, de még nem realizált értéknövekményt már az illetőségváltáskor adó terheli.

A szabály akkor alkalmazandó, ha a magánszemély az illetőségváltást megelőző tíz adóévből legalább ötben belföldi illetőségű volt, és az érintett eszközeinek együttes piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20%-os, legalább 250 millió forint értékű részesedéssel rendelkezik. Érintett eszköz többek között a társasági részesedés, az értékpapír, a kriptoeszköz, a TBSZ, a nyugdíj-előtakarékossági számla és az életbiztosítás. A készpénz és a bankbetét nem tartozik ide.

A jövedelmet úgy kell megállapítani, mintha az eszközöket az illetőségváltást megelőző napon piaci értéken értékesítették volna. Az adó alapja ennek és az igazolt szerzési értéknek a különbözete. A számítás eszközönként történik, az egyes eszközök vesztesége nem csökkenti más eszközök nyereségét. Az adó mértéke 15%.

EU- vagy EGT-államba költözés esetén az adó megfizetésére automatikus, kamatmentes halasztás jár. A halasztott adó esedékessé válik, ha az eszközt értékesítik vagy ajándékozzák, ha a részesedésből jelentős vagyonkiadás történik, vagy ha a magánszemély EU-n és EGT-n kívüli államba költözik tovább. Visszaköltözés vagy elhalálozás esetén a halasztott adó megszűnik. Más államba költözéskor az adót a bevallási határidőig meg kell fizetni.

Mit érdemes most átgondolni?

A tervezet alapján elvégzett vagyonadó-számításokat érdemes a javaslat szerint (újra) elvégezni, különösen ezekben a helyzetekben:

  • 100 millió forint alatti saját tőkéjű társaságok tulajdonosainál;
  • holdingstruktúráknál;
  • több családtag tulajdonában álló vállalkozásoknál.

Ezekben az esetekben a korábban kalkulált érték mindkét irányban jelentősen elmozdulhat. A külföldre költözést tervezőknek emellett előre fel kell mérniük az exit tax hatálya alá eső eszközeiket, és össze kell gyűjteniük a szerzési értéket igazoló dokumentumokat, mert igazolás nélkül ezek nem vehetők figyelembe.

Szakértőink készséggel nyújtanak támogatást az érintettség előzetes felmérésében, a vagyonelemek javaslat szerinti értékelésében, valamint a vagyonadóval és az exit taxszal kapcsolatos megfelelési kérdésekben.

Többet szeretne tudni?