Végkielégítés: A legfontosabb szabályok 2024-ben

Fontos, hogy minden munkavállaló tisztában legyen a végkielégítés szabályaival és feltételeivel, hiszen ezek nagymértékben befolyásolják, hogy milyen körülmények között, milyen összegű végkielégítésre számíthatnak. Különösen igaz ez a munkáltatói rendes felmondás esetén, amikor is a végkielégítés összege és kifizetésének módja kiemelt jelentőséggel bírhat. Ha valaki nem ismeri pontosan a végkielégítésre vonatkozó szabályokat és feltételeket, könnyen eleshet egy jelentős összegtől, vagy nem tudja megfelelően érvényesíteni jogait.

Ezért elengedhetetlen, hogy minden munkavállaló tájékozódjon a végkielégítés feltételeiről, összegéről, valamint arról, hogy milyen esetekben jogosult rá. A végkielégítésre vonatkozó szabályok ismerete különösen fontos, mivel a jogszabályok és a munkaszerződések részletei eltérhetnek, és a jogosultság feltételei is változhatnak. Emellett a végkielégítés összegének kiszámítása a munkaviszony hosszától és egyéb tényezőktől függően eltérő lehet.

Mi az a végkielégítés?

A végkielégítés egy olyan juttatás, amelyet a munkáltató köteles fizetni a munkavállalónak, ha a munkaviszonya bizonyos feltételek mellett megszűnik. A végkielégítés célja, hogy anyagi támogatást nyújtson a munkavállalónak a munkaviszony megszűnése után, segítve ezzel a munkahely elvesztéséből adódó átmeneti időszak átvészelését. A végkielégítés egyfajta kompenzáció, amelynek mértéke a munkavállaló munkaviszonyban eltöltött idejétől függ.

A végkielégítés jár abban az esetben, ha a munkáltató rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyt. Ugyanakkor nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, vagy ha a munkavállaló munkáltatói azonnali hatályú felmondással távozik, illetve, ha a munkavállaló maga mond fel, és ez nem azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás keretében történik.

A végkielégítésre vonatkozó szabályokat Magyarországon a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szabályozza. A törvény meghatározza, hogy mely esetekben és milyen feltételekkel jár végkielégítés, valamint azt is, hogy a munkavállaló hány hónapnyi távolléti díjnak megfelelő összeget kap attól függően, hogy mennyi ideig állt a munkáltató alkalmazásában. Az alapszabály szerint a végkielégítés összege a munkavállaló szolgálati idejétől függően nő: minél hosszabb ideje áll fenn a munkaviszony, annál magasabb a végkielégítés összege.

A végkielégítés szabályai

A végkielégítés egy olyan juttatás, amelyre a munkavállaló meghatározott esetekben válik jogosulttá, és számos szabály és feltétel határozza meg, hogy mikor és milyen körülmények között jár. Fontos tisztában lenni ezekkel a szabályokkal, hogy a munkavállalók pontosan tudják, milyen jogok illetik meg őket a munkaviszony megszűnésekor.

Milyen esetekben jár a végkielégítés?

Végkielégítésre a munkavállaló az alábbi esetekben jogosult:

1. Munkáltatói felmondás: Amikor a munkáltató rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyt. Ez az egyik leggyakoribb eset, amikor végkielégítést kell fizetni.
2. Munkáltató jogutód nélküli megszűnése: Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, például csőd vagy felszámolási eljárás során, a munkavállaló jogosult a végkielégítésre.
3. Munkavállaló jogszerű felmondása: Ha a munkavállaló olyan esetben mond fel, amikor az a munkáltató magatartása miatt jogszerűnek tekinthető, akkor is járhat végkielégítés.
4. A munkáltató személyében, jogállásában bekövetkező változás esetén: azaz, ha a munkáltató jogszabályváltozás, vagy mások alapján kikerül az Mt. hatálya alól és ez okból szűnik meg a munkaszerződés.

Melyek a kizáró okok, amikor nem jár végkielégítés?

Vannak olyan helyzetek, amikor a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, ezek a következők:

• Azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás esetén: Ha a munkaviszony rendkívüli felmondással szűnik meg a munkáltató részéről, amelyet a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése indokol, nem jár végkielégítés.
• A munkavállaló halála esetén: Amennyiben a munkavállaló halála miatt szűnik meg a munkaviszony, a végkielégítés nem kerül kifizetésre, bár más jogcímeken a hozzátartozók jogosultak lehetnek bizonyos juttatásokra.
• Ha a munkaviszony a munkavállaló rendes felmondásával szűnik meg, és a felmondás oka nem a munkáltató súlyos kötelezettségszegése: Ebben az esetben a munkavállaló lemond a végkielégítésről.
• Határozott idejű munkaviszony megszűnése esetén, ha az időtartam lejár: Amikor a határozott idejű munkaviszony az időtartam lejártával automatikusan megszűnik, a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, kivéve, ha a munkáltató az időtartam lejárta előtt mond fel rendes felmondással.
• Nyugdíjas munkavállaló esetén.

Milyen feltételeknek kell megfelelni a végkielégítés jogosultságához?

A végkielégítés jogosultsága bizonyos feltételek teljesüléséhez kötött. A legfontosabb feltételek a következők:

1. Munkaviszony időtartama: A végkielégítés összege a munkaviszony időtartamától függ. Ahhoz, hogy valaki végkielégítésre legyen jogosult, legalább 3 év folyamatos munkaviszony szükséges ugyanazon munkáltatónál.
2. Megszűnés típusa: A munkaviszonynak a munkáltató által kezdeményezett felmondással, rendes felmondással vagy jogutód nélküli megszűnéssel kell végződnie ahhoz, hogy a végkielégítés járjon. Ha a munkaviszony közös megegyezéssel, azonnali hatályú (rendkívüli) felmondással vagy a munkavállaló általi rendes felmondással szűnik meg, a végkielégítés nem automatikus.
3. Megfelelő munkáltatói magatartás: A munkáltatónak be kell tartania a Munka Törvénykönyvében előírt szabályokat és eljárásokat a felmondás során. Ha a munkáltató jogellenesen jár el, és a bíróság ezt megállapítja, a munkavállaló nemcsak a végkielégítésre, hanem további kártérítésre is jogosult lehet.

A végkielégítés mértéke és összege

A végkielégítés mértéke és összege számos tényezőtől függ, és különösen fontos megérteni, hogy hogyan számítják ki ezt az összeget a munkaviszony hossza alapján. A Munka Törvénykönyve egyértelműen meghatározza, hogy milyen szabályok vonatkoznak a végkielégítés mértékére, és hogyan növekszik az összeg a munkaviszony időtartamával.

A végkielégítés mértékének számítása az eltöltött évek alapján

A végkielégítés összege a munkavállaló munkaviszonyban töltött idejétől függ, és a Munka Törvénykönyve szerint az alábbiak szerint alakul:

• 3-5 év munkaviszony után: a munkavállaló egyhavi távolléti díjra jogosult végkielégítésként.
• 5-10 év munkaviszony után: a munkavállaló kéthavi távolléti díjra jogosult.
• 10-15 év munkaviszony után: a munkavállaló háromhavi távolléti díjra jogosult.
• 15-20 év munkaviszony után: a munkavállaló négyhavi távolléti díjra jogosult.
• 20-25 év munkaviszony után: a munkavállaló öthavi távolléti díjra jogosult.
• 25 év felett: a munkavállaló hathavi távolléti díjra jogosult.

Ez a végkielégítési mérték még tovább nő, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg a fent meghatározottak szerint.

Hogyan növekszik a végkielégítés mértéke a munkaviszony időtartamával?

A végkielégítés mértéke arányosan növekszik a munkaviszony időtartamával, azaz minél hosszabb ideig dolgozik valaki egy adott munkáltatónál, annál magasabb végkielégítésre számíthat. Ez a fokozatos növekedés tükrözi a munkavállaló lojalitását és a munkáltatónál eltöltött idő alatt felhalmozott szakmai tapasztalatot.

A munkaviszony hosszabb időtartama nemcsak nagyobb végkielégítési összeget jelent, hanem azt is, hogy a munkavállaló nagyobb biztonságot élvez a munkaviszony megszűnése esetén. Azok a munkavállalók, akik hosszú éveken át dolgoztak egy vállalatnál, jelentős végkielégítést kaphatnak, amely segít nekik átvészelni az álláskeresés vagy az új munkahelyre való átállás időszakát.

A végkielégítés pontos összege az eltöltött évek és a munkavállaló havi távolléti díja alapján kerül kiszámításra.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Fontos megjegyezni, hogy a végkielégítés kiszámításakor figyelembe kell venni a munkavállaló teljes jövedelmét, ami gyakran magasabb összegű végkielégítést eredményezhet.

Végkielégítés 5 év és 10 év munkaviszony után

A végkielégítés mértéke szorosan összefügg a munkaviszony időtartamával, és ennek megfelelően változik az összeg is. Nézzük meg konkrét példákon keresztül, hogy mennyi végkielégítést kaphat egy munkavállaló 5 év és 10 év munkaviszony után, valamint, hogy hogyan alkalmazható ez különböző munkaszerződési típusokra.

Végkielégítés 5 év munkaviszony után

Példa 1: Határozatlan idejű munkaszerződés

Tegyük fel, hogy Anna 5 éve dolgozik egy vállalatnál határozatlan idejű munkaszerződéssel. Ha a munkáltató rendes felmondással megszünteti Anna munkaviszonyát, Anna jogosult kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre.

• Távolléti díj: 300,000 Ft
• Végkielégítés összege: 2 × 300,000 Ft = 600,000 Ft

Példa 2: Határozott idejű munkaszerződés

Ha Anna határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik, és a munkaszerződés lejárta előtt a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt, akkor a végkielégítés mértéke ugyanúgy kéthavi távolléti díj, ha a munkaviszony 5 évnél hosszabb ideig tartott. A végkielégítés összege tehát szintén:

• Távolléti díj: 300,000 Ft
• Végkielégítés összege: 2 × 300,000 Ft = 600,000 Ft

Végkielégítés 10 év munkaviszony után

Példa 1: Határozatlan idejű munkaszerződés

Most nézzük meg Pétert, aki 10 éve dolgozik egy vállalatnál határozatlan idejű munkaszerződéssel. Ha a munkaviszony a fent már említett okokból eredően megszűnik, Péter jogosult háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre.

• Távolléti díj: 350,000 Ft
• Végkielégítés összege: 3 × 350,000 Ft = 1,050,000 Ft

Példa 2: Határozott idejű munkaszerződés

Ha Péter határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik, és a szerződés idő előtt megszűnik, vagy a munkáltatói rendes felmondással ér véget, a végkielégítés mértéke szintén háromhavi távolléti díj. A végkielégítés összege tehát a következő:

• Távolléti díj: 350,000 Ft
• Végkielégítés összege: 3 × 350,000 Ft = 1,050,000 Ft

Nettó vagy bruttó? A végkielégítés adózása

A végkielégítés bruttó összegét a következő adóterhek csökkentik:

• Személyi jövedelemadó (SZJA): A végkielégítés bruttó összegének 15%-os SZJA-t kell levonni. Ez a jövedelemadó alapvetően az adóévre vonatkozik, és a kifizetett végkielégítés összegét a személyi jövedelemadó bevallásban kell szerepeltetni.
• Társadalombiztosítási járulékok: A végkielégítés után a munkáltatónak és a munkavállalónak is társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A pontos százalékos arányok változhatnak, de alapvetően a következő járulékok terhelhetik a végkielégítést:
• Nyugdíjjárulék: 10%
• Egészségbiztosítási járulék: 7%
• Munkaerő-piaci járulék: 1.5%

Összefoglalva, a végkielégítés fontos pénzügyi juttatás, amelynek pontos mértéke és feltételei a munkaviszony időtartamától függenek. A munkavállalóknak célszerű alaposan tájékozódniuk a munkaszerződésük részleteiről és a helyi jogszabályokról, hogy teljes mértékben kihasználhassák jogosultságaikat. Munkavállalóként mindig ügyeljünk arra, hogy tisztában legyünk jogainkkal és kötelezettségeinkkel a munkaviszony megszűnése előtt és után egyaránt.

A Forvis Mazars szolgáltatásai:

Adótanácsadás

Bérszámfejtés