ESG beszámoló és Fenntarthatósági jelentés- megfelelés a 2024-től érvényes szabályozásnak

A 2024 januárban hatályba lépett ESG törvény egyfelől bevezette a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségét, a felmerülő környezeti és társadalmi kockázatok kezelését, valamint az erről szóló rendszeres beszámolási kötelezettséget (ESG beszámoló), másrészt módosította a Számviteli törvényt, amelybe önálló fejezetként bekerült a vállalatok egy bizonyos körének kötelezettségét auditált Fenntarthatósági jelentés készítésére.

A két szabályozásban sok a közös vonás, forrásuk is nagy részben az Európai Unió fenntarthatósági tematikájú direktívái, azonban a két szabályrendszer és a benne előírt jelentési kötelezettség több ponton eltér.

Milyen előírásokat tartalmaz az ESG törvény?

A 2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény) hatálya alá tartozó vállalatoknak fenntarthatósági célú átvilágítást kell elvégezniük, illetve auditált ESG beszámolót kell készíteniük.

A fenntarthatósági célú átvilágítás kötelezettségei az alábbi elemeket tartalmazzák

a) Kockázatkezelési rendszer kialakítása,

b) Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,

c) Rendszeres kockázatelemzések végzése,

d) Megelőzési és korrekciós intézkedések meghozatala a vállalkozás saját hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,

e) Az ESG (Environmental, Social, Governance) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,

f) Közvetlen szállítók értesítése a felmerülő kockázatokkal kapcsolatban.

A fentiekből is látszik, hogy az ESG törvény nem csupán a vállalkozásokra, hanem az üzleti kapcsolatokban résztvevő más gazdálkodókra is kötelezettséget ró. Például azokra, akik egy ESG-kötelezettséggel érintett vállalkozás közvetlen szállítói. Ezen szállítóknak nyilatkozatban kell kijelenteniük, hogy megfelelnek a vállalkozás által elvárt emberi jogi és környezetvédelmi normáknak, és ezeket megfelelően kezelik az ellátási láncuk mentén. Az ESG kérdésekkel való együttműködés megtagadása akár az üzleti kapcsolat felfüggesztéséhez vagy kötelező megszüntetéséhez is vezethet.

Az ESG beszámolóra vonatkozó szabályok

Az érintett vállalkozásoknak ezen kívül – ESG tanúsítóval auditáltatott – ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet kötelező az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a honlapjukon.

Az ESG beszámolót akkreditált ESG tanúsító szervezetek fogják auditálni.

Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni, amelyet jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. Az ESG beszámoló részletes tartalmi követelményeit a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága külön rendeletben állapítja majd meg.

Milyen vállalatokat érint az új ESG törvény és mikortól?

Közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások ESG bevallása:

A magyarországi közérdeklődésre számot tartó* nagyvállalatoknak – akikre ez a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan alkalmazandó – a törvény szerint kötelezővé válik, hogy nyilvánosságra hozzanak megfelelő fenntarthatósági információkat. Az érintett vállalkozások közé tartoznak azok, amelyek az előző üzleti évben az alábbi három kritérium közül legalább kettőt teljesítettek:

• a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 000 millió forintot,
• az átlagos foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt.

Nagyvállalkozások ESG bevallása:

A törvény - először a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan - alkalmazandó azokra a nagyvállalkozásokra is melyekre igaz, hogy az előző üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három kritérium közül legalább kettőt teljesítettek:

• a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 000 millió forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma elérte vagy meghaladta a 250 főt.

Közérdeklődésre számot tartó KKV szektor ESG bevallása:

A törvény hatálya kiterjed a közérdeklődésre számot tartó* kis- és középvállalkozásokra is, akiknek a 2026-os év vonatkozásában kötelezővé válik a betartás. Ezeknek a gazdasági társaságoknak nyilvánosan kell információt nyújtaniuk a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről. Ezen vállalkozásoknak be kell mutatniuk, hogy a fenntarthatósági kérdések milyen módon befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését, valamint milyen hatásokat gyakorolnak az emberekre és a környezetre.

* A közérdeklődésre számot tartó vállalkozások alatt itt jellemzően a tőzsdén jegyzett társaságokat kell érteni. (A banki, biztosítási és befektetési szolgáltatásokat végző vállalatok és társaságokra az ESG törvény hatálya nem terjed ki.)

Csoportmentességi szabályok, EU-n kívüli vállalatcsoportok:

A fenntarthatósági célú átvilágításra és az ESG beszámoló készítésére vonatkozóan a törvény nem határoz meg mentességi szabályokat olyan belföldi székhelyű leányvállalatok részére melyek EU-s székhelyű anyavállalattal rendelkeznek és nem tartalmaz külön előírásokat EU-n kívüli székellyel rendelkező csoport tagjai számára sem.

Segítséget kérek az ESG szabályozással kapcsolatban

Milyen előírásokat tartalmaz a Fenntarthatósági jelentési kötelezettségről a Számviteli törvény?

A 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) hatálya alá tartozó vállalatoknak az üzleti jelentésük részeként auditált Fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.

A Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó főbb szabályok

A jelentésnek tartalmaznia kell információkat a vállalat üzleti modelljének és stratégiájának, valamint annak végrehajtásának fenntarthatósággal kapcsolatos témaköreiről, beleértve az érdekelt felek és a vállalati értéklánc kockázatait és hatásait is.

A jelentést az európai fenntarthatósági beszámolási standardok [European Sustainability Reporting Standards (ESRS-ek)] szerint szükséges összeállítani.

A jelentést fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálóval auditáltatni szükséges. A jelentés auditját az éves beszámoló könyvvizsgálatával megbízott vagy attól eltérő könyvvizsgáló is végezheti.  Amennyiben a könyvvizsgáló személye megegyezik, a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos vélemény belefoglalható az éves beszámolóhoz kapcsolódó független könyvvizsgálói jelentésbe.

Milyen vállalatokat érintenek a Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó szabályok és mikortól?

Közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások Fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettsége:

Először a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan jelentéstételi kötelezettsége van azon közérdeklődésre számot tartó** gazdálkodónak minősülő vállalkozásoknak, amelynél az egyedi vagy konszolidált beszámolóban

1) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt

Nagyvállalkozások Fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettsége:

Először a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan alkalmazandó a törvény azokra a nagyvállalkozásokra is melyekre igaz, hogy az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján, az egyedi vagy konszolidált beszámolóban az alábbi három kritérium közül legalább kettő teljesült:

• a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 000 millió forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma elérte vagy meghaladta a 250 főt.

Közérdeklődésre számot tartó KKV-k Fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettsége:

A törvény hatálya kiterjed a közérdeklődésre számot tartó** kis- és középvállalkozásokra is (kivéve a mikrovállalkozásokat), akiknek a 2026-os év vonatkozásában kötelezővé válik a Fenntarthatósági jelentéskészítés.

Nem uniós székhelyű vállalatcsoportok jelentéstételi kötelezettsége:

A jogszabály további szabályokat tartalmaz az uniós tagállamok jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű csoportok és azok EU-m belüli leányvállalatainak jelentéstételi kötelezettségére.

** A közérdeklődésre számot tartó vállalkozások jellemzően a tőzsdén jegyzett, illetve banki, biztosítási és befektetési szolgáltatásokat végző vállalatok és társaságok.

Csoportmentességi szabályok, EU-n kívüli vállalatcsoportok:

Fontos szabály, hogy mentesülnek az önálló Fenntarthatósági jelentés készítésének kötelezettsége alól azon leányvállalatok, melyek EU-s székhelyű anyavállalata a fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek. Mentesség alkalmazása esetén a mentesülő leányvállalat anyavállalatának összevont (konszolidált) üzleti jelentését vagy adott esetben összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését az Unió legalább egy hivatalos nyelvén közzé kell tenni.

Külön szabályozás alá esnek azon leányvállalatok, melyek EU-n kívüli székellyel rendelkező csoport tagjai.

Hogyan tud segíteni a Forvis Mazars a fenntarthatósági jelentés összeállításában?

Ügyfeleink számára segítséget tudunk nyújtani az új követelmények megismerésében és a felkészülésben, valamint a jelentés elkészítésében és tanúsításában is. Személyre szabott konzultáció keretében szakértőink segítenek annak felmérésében, hogy vállalkozásuk mire kötelezett és milyen határidővel, és abban is, hogy miképp tudnak megfelelni e kötelezettségeknek.

Díjmentes tanácsadás

Jelentéskészítés és-tanúsítás

A vállalatok ma már növelik a nem pénzügyi jelentések készítésére fordított figyelmüket, válaszként az új szabályozásokra és az érdekelt felek növekvő igényeire. Ezen jelentések segítenek a vállalatoknak bemutatni fenntarthatósági eredményeiket, és bevonni az érdekeltek figyelmét. Az ESG törvényekhez való alkalmazkodás miatt a tanúsítás is növekvő hangsúlyt kap, hogy fokozza az adott szervezet beszámolóinak hitelességét. A Forvis Mazars ezen a területen auditálási szolgáltatásokat kínál, beleértve a társadalmi felelősségvállalási jelentések, zöld- és társadalmi kötvények tanúsítását, valamint a szén-dioxid-kibocsátási jelentések igazolását.

Részletek

Stratégia és átvilágítás

A Forvis Mazars csapata segítséget nyújt a fenntarthatósági stratégia kialakításához és integrálásához, s mindeközben figyelembe veszi a vállalatok egyedi szükségleteit. A fenntarthatósági stratégia célja, hogy a gazdasági, környezeti és társadalmi célokat beépítse az üzleti tervbe, hosszú távú értéket teremtve ezzel a szervezet, az érdekelt felek és a társadalom számára.

Részletek

Megvalósítás és átalakítás

A Forvis Mazars segítséget nyújt abban, hogy a fenntarthatóságot a vállalati tervek részévé tegyék, ezzel csökkentve a kockázatokat, és új lehetőségeket teremtve az értékteremtéshez. A cég célja, hogy segítse a vállalatokat a fenntarthatóság integrálásában, beleértve az érdekelt felek bevonását és az új vállalati kultúra kialakítását. A fenntarthatósági csapat szolgáltatásai közé tartozik a vállalati kultúra értékelése, az érdekelt felek bevonására irányuló stratégia kidolgozása, a fenntarthatósági kommunikáció, a cégvezetési hatékonysági vizsgálatok, valamint a korrupcióellenes programok kialakítása és ellenőrzése.

Részletek

Fenntartható pénzügyek

A vezetési és irányítási kihívásokat a fenntarthatósági és ESG-ügyek terén számba véve, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az üzleti döntések és stratégiák összhangban legyenek a fenntarthatósági célokkal.

Részletek

Gyakran ismételt kérdések az ESG beszámolóval és a Fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatban

Mi a Magyarországon elfogadott két jelentéskötelezettség és mi a céljuk?

Az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalatoknak fenntarthatósági célú átvilágítást kell elvégezniük, illetve ESG beszámolót kell készíteniük, amelyet tanúsítási audit keretében ellenőriz egy akkreditált ESG tanúsító és – megfelelőség esetén – ESG tanúsítványt ad ki.

A Számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalatoknak az éves beszámoló keretében, az üzleti jelentésük részeként auditált Fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.

Milyen vállalatokat érint az ESG törvény és mikor kell beszámolniuk?

Mind az ESG törvény, mind pedig a Fenntarthatósági jelentés a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat érinti a 2024-es pénzügyi évtől, míg a többi nagyvállalatnak, és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásoknak a következő években kell fenntarthatósági beszámolókat készíteniük.

Kikre vonatkozik a Fenntarthatósági jelentés, és milyen mutatókat kell figyelembe venni?

A beszámolási kötelezettség első körben a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra vonatkozik, figyelembe véve a mérlegfőösszeget, az éves nettó árbevételt és az átlagos foglalkoztatottak számát. Ezt követően azonban érintettek lesznek a nagyvállalatok és a közérdeklődésre számot tartó KKV vállalkozások is.

Mik a hatóság feladatai az ESG jelentéssel kapcsolatban?

A hatóság feladatai közé tartozik a vállalatok kötelezettségeinek felügyelete, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságának biztosítása, és az ESG tanácsadók akkreditálása. A törvény jelentős része 2024-ben lép hatályba.

Milyen következményekkel jár az ESG beszámoló, illetve a Fenntarthatósági jelentés közzétételének elmulasztása?

Az arra kötelezett cégek a Számviteli törvényben és az ESG törvényben meghatározott szankciókkal szembesülnek, amennyiben elmulasztják a beszámolójukat elkészíteni és közzétenni. A Fenntarthatósági jelentés esetén a Számviteli törvény általános, mulasztással kapcsolatos szabályai érvényesek, tehát a NAV ellenőriz és szankcionál. Az ESG törvényen meghatározott kötelezettségek és az ESG beszámoló esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának van joga ellenőrizni és szankcionálni.

Mit kell tartalmaznia a vállalatok ESG beszámolójának és a Fenntarthatósági jelentésének?

Az érintett vállalkozásoknak ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet kötelező hozzáférhetővé tenni a honlapjukon.

A fenntarthatósági jelentésnek tartalmaznia kell információkat a vállalat üzleti modelljének és stratégiájának, valamint annak végrehajtásának fenntarthatósággal kapcsolatos témaköreiről, beleértve az érdekelt felek és a vállalati értéklánc kockázatait és hatásait is.

Mikor és miért fontos az ESG beszámolók és a Fenntarthatósági jelentések közzététele?

Az ESG beszámolókat a vállalatoknak az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell közzé tenniük a honlapjukon, ezáltal növelve átláthatóságukat és hitelességüket.

A Fenntarthatósági jelentést a vállalat éves beszámolójának részeként, azzal egyidejűleg és megegyező módon kell nyilvánosságra hozni.

Hogyan segít az új ESG szabályozás a vállalatoknak az ESG és fenntarthatósági témák kezelésében és a Fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámolók elkészítésében?

Mind a ESG törvény, mind a Fenntarthatósági jelentés szabályokat tartalmaz, hogy milyen fenntarthatósági célú átvilágítást és hozzá kapcsolódó intézkedéseket kell a vállalatoknak elvégezniük. A részletes szabályozást külön jogszabályok fogják tartalmazni.

Kérjen segítséget a Forvis Mazars szakértőitől a fenntarthatósági jelentés elkészítésében, felmérésében

• Díjmentes konzultáció
• Szakértő kollégák
• Teljeskörű tájékoztatás

Kapcsolatfelvétel

Miben lehetünk a segítségükre?