A betegszabadság szabályai és kezelése cégeknek – 2026
Mi a betegszabadság?
A betegszabadság fogalma:
A betegszabadság olyan fizetett távollét, amelyet a munkavállaló igénybe vehet, ha betegség vagy baleset miatt keresőképtelenné válik. Ez az időszak egy naptári évben legfeljebb 15 munkanap lehet, és a munkáltató finanszírozza. A betegszabadság ideje alatt a dolgozó nem a teljes fizetését kapja, hanem annak 70%-át. Ez a jogintézmény a keresőképtelenség első szakaszát fedi le, tehát ha a betegség hosszabb ideig tart, a 15 nap letelte után a társadalombiztosítás által nyújtott táppénz kerül előtérbe. A szabály egyaránt vonatkozik minden munkavállalóra, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik.
Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között
A betegszabadság és a táppénz közötti különbség gyakran félreértésre ad okot. A betegszabadságot a munkáltató finanszírozza, és egy naptári évben legfeljebb 15 munkanapra jár. Ez idő alatt a munkavállaló a távolléti díj 70%-át kapja. Ha a betegség tovább tart, a 15 nap lejártát követően a dolgozó már táppénzre jogosult, amelyet az egészségbiztosítás fizet. A táppénz mértéke és alapja eltér a betegszabadságétól, és a költségeket ekkor már nem a munkáltató, hanem a társadalombiztosítás viseli.
Betegszabadság: 2026
A betegszabadság 2026-ban továbbra is évi 15 munkanap marad. Ez a keret minden naptári évben január 1-jétől december 31-ig tart, és nem vihető át a következő évre.
A betegszabadság mértéke és számítása
A betegszabadság mértéke
A betegszabadság idejére a munkavállaló a távolléti díj 70%-át kapja meg. Ezt a Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza. A betegszabadság költségét teljes egészében a munkáltató viseli, és a keret minden munkavállalóra egységesen 15 munkanap évente. Ezen a szabályon sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem változtathat.
Mennyi betegszabadság jár?
Egy naptári évben 15 munkanap betegszabadság jár minden munkavállalónak, függetlenül a foglalkoztatás módjától. A keret mindig a naptári évhez kötött, és nem vihető át a következő évre. Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a dolgozó csak időarányosan jogosult a betegszabadságra. Például, ha valaki júliusban lép be, akkor a 15 nap fele, vagyis 7-8 nap járhat részére.
Nyugdíjas betegszabadság
A Munka Törvénykönyve alapján a nyugdíjasok is kapnak 15 nap betegszabadságot (a nem nyugdíjasokkal azonos módon).
Egyéni vállalkozó betegszabadság
Az egyéni vállalkozók esetében a betegszabadság intézménye nem értelmezhető, hiszen ők saját maguk foglalkoztatói. Számukra nincs munkáltató által finanszírozott 15 napos keret. Ha keresőképtelenné válnak, táppénzre lehetnek jogosultak, de csak akkor, ha rendszeresen fizetik az egészségbiztosítási járulékot. Ezért az önfoglalkoztatóknak különösen fontos az egészségbiztosítás és a megfelelő járulékfizetés figyelemmel kísérése.
Az időarányos betegszabadság számítása
Ha a munkaviszony nem tart egész évben, a betegszabadság napjai időarányosan járnak. Például, ha valaki augusztusban létesít munkaviszonyt, akkor az éves 15 nap helyett csak ennek időarányos része illeti meg. A pontos számítás a belépés hónapjától függ, és a munkáltató vagy a HR-osztály feladata meghatározni. Ez a szabály biztosítja, hogy minden munkavállaló a tényleges munkaviszonya alapján kapja meg a jogosan járó napokat.
Gyermek után járó betegszabadság
Sokan tévesen gondolják, hogy gyermek betegsége esetén betegszabadság jár. Valójában a munkavállaló ilyen esetben gyermekápolási táppénzre jogosult, amely külön jogszabály alapján vehető igénybe. Ez tehát nem számít bele a 15 napos éves keretbe. A gyermek után járó távollét szabályai eltérnek, ezért a szülőknek célszerű előre tájékozódni.
Betegszabadság terhesség alatt
A várandós munkavállalókra is a betegszabadság általános szabályai vonatkoznak. Ha azonban a keresőképtelenség oka kifejezetten a terhességgel összefüggő egészségügyi állapot – például a veszélyeztetett terhesség –, akkor nem betegszabadság, hanem táppénz illeti meg a munkavállalót. Ez sok kismamát érintő kérdés, és a megfelelő ellátások megismerése kulcsfontosságú a biztonságos felkészüléshez.
A betegszabadság alapja (távolléti díj számítása)
A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány és az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár.
Betegszabadság igénylése
A betegszabadság igénylése mindig az orvosi igazolás alapján történik. A munkavállalónak ugyan nem szükséges külön kérelmet benyújtania, de az orvosi papírt vagy az elektronikus igazolást köteles eljuttatni a munkáltatójához. Ez biztosítja, hogy a munkáltató pontosan elszámolhassa a távollétet és a megfelelő összegű ellátást kifizesse. A betegszabadság idején a munkavállalónak együtt kell működnie a munkáltatóval, például a keresőképtelenség időtartamáról szóló információk rendszeres átadásával.
Hová kell benyújtani a betegszabadság iránti igényt?
A keresőképtelenségi igazolást a munkavállaló közvetlenül a munkáltatójához nyújtja be, mivel a munkáltató számolja el a betegszabadság fizetés napjait.
Betegszabadság igazolása
Betegszabadság orvosi igazolás
A betegszabadság igazolása orvosi dokumentummal történik, amely tartalmazza a keresőképtelenség kezdő- és záró dátumát, valamint a betegség jellegét az adott BNO kód szerint. A hivatalos igazolás hiánya a juttatás elvesztését vonhatja maga után, így rendkívül fontos, hogy a munkavállaló minden esetben időben bemutassa a megfelelő dokumentumot.
Betegszabadság visszamenőleg
Előfordulhat, hogy a munkavállaló késve tudja csak jelezni betegsége fennállását. Ilyen esetekben az orvos a betegszabadság visszamenőleg történő igazolását adhatja ki, de ennek szigorú szabályai vannak: általában legfeljebb 3-5 napra visszamenőleg állítható ki az igazolás. Ezen időtartamon túl az ellátás elveszhet, ezért a munkavállalóknak célszerű minél hamarabb jelezniük a munkáltató felé a keresőképtelenséget.
A betegszabadság kifizetése
A betegszabadság kifizetése minden esetben a munkáltató feladata, mivel az első 15 nap keresőképtelenséget a munkáltató állja. A kifizetés összege a munkavállaló távolléti díjának 70%-a, amelyet a munkavállaló a havi bérfizetéskor kap kézhez. Ez biztosítja, hogy a rövidebb ideig tartó betegségek esetén ne legyen jelentős jövedelemkiesés, ugyanakkor ösztönözze a mielőbbi munkába állást.
A betegszabadság kifizetésének határideje
A betegszabadság kifizetésének határideje a szokásos bérfizetési naphoz igazodik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló a havi fizetésével egy időben kapja meg a betegszabadságra járó összeget. Ezzel szemben a táppénz esetében nem TB kifizetőhely esetén az ellátást a társadalombiztosítás állapítja meg és utalja a dolgozó részére, ami hosszabb ügyintézési időt vonhat maga után, így előfordulhat, hogy a munkavállaló csak hetekkel később jut hozzá a támogatáshoz.
Amennyiben a munkáltató TB kifizetőhely, abban az esetben az orvosi igazolás átvételét követően 8 napon belül el kell számolni az ellátást és kifizetni a munkavállaló részére.
A betegszabadság és táppénz kifizetésének különbségei
A betegszabadság vagy táppénz kifizetése közötti legfőbb különbség abban rejlik, hogy a betegszabadság költségét a munkáltató állja, míg a táppénzt az egészségbiztosítás fedezi. A betegszabadság keret jellemzően az első 15 nap betegszabadság, ezt követően a munkavállaló már táppénzre válik jogosulttá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rövidebb időtartamú betegségek esetén a munkáltató biztosít jövedelempótlást, míg a hosszabb ideig tartó keresőképtelenség költségeit az állami egészségbiztosítás viseli. Ez a rendszer egyensúlyt teremt a munkáltatói felelősség és a társadalombiztosítás szerepe között.
Betegszabadság adózása
A betegszabadság a munkavállaló távolléti díjának 70%-a, amely bérként adózik, vagyis ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a rendes munkabérre. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a megszokott módon levonja belőle a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat és megfizeti a munkáltatói terheket is. A munka törvénykönyve betegszabadság pontosan rögzíti, hogy a betegszabadság ideje alatt a munkavállaló nem jogosult teljes bérre, ugyanakkor a 70%-os juttatás megfelelő anyagi biztonságot nyújt a keresőképtelenség idején. Ez a rendszer célja, hogy a dolgozó egészségi állapota ne veszélyeztesse teljes mértékben a megélhetését, ugyanakkor ösztönözze a mielőbbi munkába állást.
A betegszabadság járulékai
A betegszabadság ideje alatt a munkáltató ugyanúgy fizeti a társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, mint a rendes munkabér után. Ennek köszönhetően a betegszabadság időszaka teljes értékű biztosítási időnek számít, így beleszámít a nyugdíjjogosultságba, és alapjául szolgálhat más társadalombiztosítási ellátásoknak, például a táppénz vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások összegének kiszámításához. Ez egy fontos garancia a munkavállaló számára: a keresőképtelenség nem jelent hátrányt hosszú távon a biztosítási jogviszonyban.
A betegszabadság adója
A betegszabadság során kifizetett juttatás adóköteles jövedelemnek minősül, tehát személyi jövedelemadó vonatkozik rá. A nettó összeg emiatt alacsonyabb, mint a rendes munkabér, hiszen a 70%-os távolléti díj után történnek a levonások. Fontos megérteni, hogy bár a kézhez kapott összeg csökken, a munkavállaló társadalombiztosítási szempontból továbbra is biztosított, ami hosszú távon megőrzi a jogait és jogosultságait.
A betegszabadság elszámolása
A betegszabadság elszámolása a havi bérszámfejtés részeként történik. Az orvos által kiállított igazolás tartalmazza a keresőképtelenség pontos időtartamát, ennek alapján számolja el a munkáltató a jogos napokat. A betegszabadság díját a munkabérrel együtt utalják, így a dolgozó a megszokott fizetési napon kapja kézhez. Egyes munkáltatók elektronikus rendszert is használnak a betegszabadság nyilvántartására, amely könnyíti a folyamatot, és pontos elszámolást biztosít.
Munkavállalói felmondás betegszabadság alatt
A munkavállalói felmondás betegszabadság alatt teljes mértékben megengedett. Ha a dolgozó szeretné megszüntetni munkaviszonyát, ezt keresőképtelensége idején is megteheti. A felmondási idő a szokásos szabályok szerint kezdődik, tehát a betegszabadság ténye nem akadálya annak, hogy a munkavállaló felmondjon. Ez biztosítja a munkavállaló számára a szabadságot és önrendelkezést akkor is, ha éppen beteg.
A munkáltató helyzete eltérő: a törvény kifejezetten tiltja a felmondás közlését a betegszabadság ideje alatt. Ez a felmondási védelem a munkavállalót védi attól, hogy egészségi állapota miatt hátrányos helyzetbe kerüljön. A felmondás csak akkor jogszerű, ha a betegszabadság időszaka lezárult, és a munkavállaló újra keresőképes.
Próbaidő alatt betegszabadság
A próbaidő sajátos jogviszony, amely alatt bármelyik fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. Ezért a próbaidő alatt betegszabadság nem nyújt külön felmondási védelmet a dolgozónak. A munkáltató a próbaidő alatt bármikor dönthet a jogviszony megszüntetéséről, akár a munkavállaló keresőképtelensége idején is. Ugyanakkor a próbaidő alatt is járhat betegszabadság, ha a munkavállaló megfelel a feltételeknek: vagyis a keresőképtelenség idejére a távolléti díj 70%-a illeti meg.
A betegszabadság beleszámít a nyugdíjba?
A betegszabadság idején kifizetett összeg biztosítási időnek számít, így teljes értékű nyugdíjjogosultságot biztosít. A munkáltató a járulékokat ekkor is megfizeti, tehát a munkavállalónak nem kell attól tartania, hogy keresőképtelensége miatt kiesik a nyugdíj szempontjából releváns időből. Ez azért lényeges, mert a nyugdíjjogosultság kiszámításánál minden biztosítási idő számít.
Felmondási idő alatt betegszabadság?
Ha a munkavállaló a felmondási idő alatt válik keresőképtelenné, külön szabályok érvényesek. A felmondás betegszabadság alatt sajátos helyzetet teremt, mivel a felmondási idő ilyenkor nem telhet le zavartalanul.
A felmondási idő alatti keresőképtelenség (táppénz vagy betegszabadság) nem hosszabbítja meg a felmondási időt.
A betegszabadság hétvégére is jár
A betegszabadság elszámolása munkanapokra történik, így gyakori kérdés: a betegszabadság hétvégére is jár? A válasz általában nem, hiszen a betegszabadság csak a beosztás szerinti munkanapokra adható ki. Ha azonban a munkarend folyamatos, és a dolgozó hétvégén is beosztás szerint dolgozna, akkor ezekre a napokra is kiadható betegszabadság. Ez különösen igaz a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra, ahol a hétvégi napok is munkanapnak számítanak.