Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
Mit jelent a megváltozott munkaképesség
A megváltozott munkaképesség egy gyűjtőfogalom, amely azt jelöli, hogy egy személy egészségi állapota miatt csak korlátozottan képes ellátni a korábbi munkáját, vagy kizárólag támogatással, speciális feltételek mellett tud munkát végezni. A munkaképesség csökkenés mértékét az orvosi, szociális és foglalkoztatási szempontokat egyaránt figyelembe vevő komplex minősítési rendszer határozza meg.
A megállapítás menete a megváltozott munkaképesség igazolása érdekében egyéni kérelemmel indul, amelyet a rehabilitációs hatósághoz kell benyújtani. A kérelem eredményeként a kérelmező ellátásban részesülhet, illetve munkavégzésre való alkalmasságáról hivatalos minősítést kap.
Rehabilitációs ellátás
A rehabilitációs ellátás azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek jár, akiknek egészségi állapota 40‑60% között van (komplex minősítési kategóriák B1 vagy C1), és rehabilitációjuk valószínűsíthetően sikeres lehet. Az igénylés során a referencia-időszakban (korábbi naptári évben vagy annak egy részében) elért átlagjövedelem alapján számítják ki az ellátást:
- B1 kategória: az ellátás összege a havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább az alapösszeg 30%-a, legfeljebb annak 40%-a.
- C1 kategória: az ellátás a havi átlagjövedelem 45%-a, de minimum az alapösszeg 40%-a, maximum 50%-a.
A 2025. január 1-től érvényes alapösszeg 142 060 Ft, amely az ellátások számítási alapja. Így például B1 kategóriánál havi 42 620–56 825 Ft, C1 esetén 56 824–71 030 Ft közötti összeg lehet. Az ellátás akár visszamenőlegesen is igényelhető, ha a rehabilitációs jogosultság kezdete igazoltan korábbi időpontra tehető.
Rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás olyan személyeknek jár, akik tartós egészségkárosodásuk miatt nem rehabilitálhatók, munkaképességük helyreállítása nem várható. A végleges rokkantsági ellátás összege a korábbi jövedelemtől és a komplex minősítés kategóriájától függően változik. A rendszer célja, hogy stabil jövedelmi hátteret biztosítson azoknak, akik már nem képesek visszatérni a munka világába.
Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek
A komplex minősítési rendszer B1–E kategóriákba sorolja az érintetteket. A csökkent munkaképesség megállapítása során figyelembe veszik az egészségi állapotot, a rehabilitálhatóságot, a képzettséget és a munkaerőpiaci lehetőségeket. Aki legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, az jogosult a megváltozott munkaképességű személy jogállásra. Ezzel együtt járhat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után járó munkáltatói kedvezmények igénybevétele is.
Mely cégeknek kell megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztatni
A foglalkoztatási törvény értelmében minden olyan munkáltató, amelynek az éves átlagos statisztikai létszáma meghaladja a 25 főt, köteles a munkavállalói létszám 5%-ának megfelelő számú megváltozott munkaképességű személyt alkalmazni. Ennek hiányában rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie az állam felé.
Rehabilitációs hozzájárulás
Kötelező foglalkoztatási szint (5%)
A kötelező 5%-os foglalkoztatási szint az éves átlagos statisztikai létszám alapján számítandó. Például egy 100 fős cég esetén legalább 5 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót kell alkalmazni, különben hozzájárulási kötelezettség merül fel.
Rehabilitációs hozzájárulás mértéke
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente.
2025. január 1-jén az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 290 800 forint, melynek kilencszerese 2 617 200 forint.
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege:
- a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint
- a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
Mentor alkalmazásának szabályai
2021. január 1-től az Mmtv. 22/A. § alapján a munkáltatók rehabilitációs mentort alkalmazhatnak, aki segíti a megváltozott munkaképességű dolgozók beilleszkedését és munkavégzését. Fontos, hogy a mentor is beleszámít a rehabilitációs foglalkoztatotti létszámba, így csökkentheti a hozzájárulási kötelezettséget.
Igényelhető kedvezmények megváltozott munkaképességű munkavállalók után
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása nem csupán jogszabályi kötelezettség lehet bizonyos munkáltatók számára, hanem egyben pénzügyi szempontból is kedvező döntés. Az állam többféle módon támogatja azokat a cégeket, amelyek csökkent munkaképességű személyeket alkalmaznak – ilyen például az adókedvezmény vagy a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség. Ezek a lehetőségek segítenek abban, hogy a munkáltatók hosszú távon fenntartható módon tudják integrálni az érintett munkavállalókat.
Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
Az egyik legfontosabb igénybe vehető kedvezmény a szociális hozzájárulási adó (szocho) alóli csökkentés. Ezt a Szocho tv. 13. § (3) bekezdése szabályozza. Eszerint a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló után mentesülhet a szocho megfizetése alól.
Szociális hozzájárulási adókedvezmény (Szocho tv. 13. § (3))
A szocho-kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után érvényesíthető. 2025-ben ez az összeg 581 600 forint havonta. A kedvezmény teljes mértékben igénybe vehető, ha a munkavállaló:
- rendelkezik érvényes komplex minősítéssel, és
- az erről szóló hatósági igazolást a munkáltató a foglalkoztatás megkezdése előtt beszerzi.
Jogosultság igazolása (komplex minősítés, hatósági bizonyítvány)
A kedvezmények alapfeltétele a jogosultság igazolása. Ehhez szükséges:
- érvényes komplex minősítést igazoló határozat,
- rehabilitációs kártya (amely az ellátásban nem részesülő, de csökkent munkaképességű dolgozóknál is alkalmazható),
- a foglalkoztatás kezdő időpontja, és
- a munkáltató által benyújtott foglalkoztató adatlap és a megfelelő nyilvántartási adminisztráció.
Rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség
Ha a munkáltató eléri a törvényben meghatározott 5%-os foglalkoztatási szintet, mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. A hozzájárulás mértéke, ahogy korábban is említettük, 2025-ben 2 617 200 forint évente, szorozva a kötelező keretből hiányzó munkavállalók számával. A foglalkoztatás tehát nemcsak az esélyegyenlőséget segíti elő, de jelentős költséget is megtakaríthat a munkáltatónak.
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának adminisztrációja
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása során kiemelt jelentőségű a naprakész és precíz adminisztráció. A szabályos, dokumentált foglalkoztatás nemcsak a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) ellenőrzései során bír jelentőséggel, hanem a rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatos kedvezmények érvényesítésének is alapfeltétele.
Munkáltatói feladatok és dokumentáció
A megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazásának a rehabilitációs hatóság felé történő bejelentése nem kötelező. A munkáltató legfontosabb feladata, hogy a munkavállaló rehabilitációs állapotát igazoló dokumentumokat (rehabilitációs kártya, orvosi szakvélemény) gondosan megőrizze. Ezek a papírok a jogszabályoknak megfelelő adatszolgáltatáshoz és a kedvezmények érvényesítéséhez elengedhetetlenek. A foglalkoztatással kapcsolatos adatokat a NAV felé kell benyújtani az adóbevallások részeként.
Rehabilitációs közvetítési folyamat lépései
Ha a munkáltató együttműködik a foglalkoztatási hatósággal, lehetősége van rehabilitációs közvetítés keretében munkavállalóhoz jutni. A folyamat lépései:
- Kapcsolatfelvétel a járási hivatalok foglalkoztatási osztályával.
- Igény bejelentése konkrét munkakörre.
- Személyre szabott közvetítés megvalósítása, amellyel a hatóság segíti a munkáltatót a megfelelő jelölt megtalálásában.
Ez a közvetítési rendszer nemcsak felgyorsítja a megfelelő dolgozó megtalálását, hanem a folyamat dokumentált hátterét is biztosítja.
Rehabilitációs mentor szerepe és elszámolása
A rehabilitációs mentor a megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációját segítő munkatárs, aki a napi működés során támogatja a beilleszkedést, nyomon követi a fejlődést, és segít a munkáltatónak is a hatékony együttműködés kialakításában. A mentor alkalmazásának feltételei:
- legalább heti 20 órás foglalkoztatás,
- megfelelő képzettség és tapasztalat (szociális, pedagógiai, HR területen),
- a munkáltatói dokumentációban való szerepeltetés.
Fontos tudni, hogy a mentor is beszámítható a rehabilitációs foglalkoztatási létszámba, így a rehabilitációs hozzájárulás csökkentésében is szerepe van.
Munkaképesség csökkenés kategóriák
A megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítési rendszer alapján kerülnek besorolásra, amely figyelembe veszi az egészségi állapotot, a rehabilitálhatóságot és a foglalkoztathatóság esélyét. Az egyes kategóriák nemcsak a jogosultságokat határozzák meg, hanem azt is, hogy milyen típusú ellátásra jogosult a kérelmező.
- B1: Egészségi állapota 51-60% közötti, és rehabilitációval a foglalkoztathatósága helyreállítható.
- B2: Egészségi állapota 51-60% közötti, de a rehabilitációja nem javasolt.
- C1: Egészségi állapota 31-50% közötti, és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- C2: Egészségi állapota 31-50% közötti, de a rehabilitációja nem javasolt.
- D: Egészségi állapota 1-30% közötti, orvosszakmai szempontból önellátásra képes, de kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható.
- E: Egészségi állapota 1-30% közötti, egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.
Minősítési kategóriák szerinti ellátási összegek
A 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátások esetében az alapösszeg 142 060 Ft. A rehabilitációs és rokkantsági ellátások összegét ennek az alapösszegnek, illetve a havi átlagjövedelemnek a százalékos aránya határozza meg, a minősítési kategóriától függően.
Rehabilitációs ellátás (új igénylők esetén):
- B1 kategória: Havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább az alapösszeg 30%-a (42 618 Ft), és legfeljebb az alapösszeg 40%-a (56 825 Ft).
- C1 kategória: Havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább az alapösszeg 40%-a (56 825 Ft), és legfeljebb az alapösszeg 50%-a (71 030 Ft).
Rokkantsági ellátás (új igénylők esetén):
- B2 kategória: Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább az alapösszeg 30%-a (42 618 Ft), és legfeljebb az alapösszeg 45%-a (63 927 Ft).
- C2 kategória: Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább az alapösszeg 45%-a (63 927 Ft), és legfeljebb az alapösszeg 150%-a (213 090 Ft).
- D kategória: Havi átlagjövedelem 65%-a, de legalább az alapösszeg 50%-a (71 030 Ft), és legfeljebb az alapösszeg 150%-a (213 090 Ft).
- E kategória: Havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább az alapösszeg 55%-a (78 133 Ft), és legfeljebb az alapösszeg 150%-a (213 090 Ft).