Nem elég zöldnek látszani: szigorúbb szabályozás a zöldre festés ellen

Az irányelv

A 2024. február 28-án elfogadott (EU) 2024/825 számú EmpCo (Empowering Consumers for the Green Transition, azaz a fogyasztók zöld átállásában való szerepvállalásának erősítéséről szóló) irányelv 2026. szeptember 27-től alkalmazandó. A szabályozás nem egy újabb ESG-témájú jelentéstételi kötelezettséget vezet be, hanem a fogyasztók felé irányuló marketing- és termékkommunikációt szigorítja. Míg a CSRD és az ESRS-ek elsősorban a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének mérésére, dokumentálására és közzétételére fókuszálnak, addig az EmpCo azt határozza meg, hogy ezekre az eredményekre milyen módon lehet külső kommunikációban hivatkozni. Ezért a jövőben nemcsak az lesz fontos, hogy a fenntarthatósági adatok auditálhatók és visszakövethetők legyenek, hanem az is, hogy azok marketingcélú felhasználása pontos, bizonyítható és fogyasztóvédelmi szempontból is megfeleltethető legyen. Ennek megfelelően minden olyan vállalkozás számára releváns lehet, amely termékeket vagy szolgáltatásokat kínál a fogyasztók számára, és kommunikációjában fenntarthatósági, környezeti vagy társadalmi előnyökre utal.

Kiket érint a szigorítás?

Az irányelv különösen azokat a szektorokat érintheti érzékenyen, ahol a fenntarthatósági üzenetek közvetlenül megjelennek a termékcsomagoláson, a reklámkampányokban, a weboldalakon vagy a közösségi média tartalmakban. Ilyen terület lehet többek között az FMCG-, élelmiszer-, kozmetikai-, divat-, elektronikai-, energiaipari és kiskereskedelmi szektor. Ezekben az iparágakban a fogyasztói döntésekben gyakran kiemelt szerepet kapnak az olyan üzenetek, mint a „környezetbarát”, „zöld”, „öko”, „fenntartható”, „klímabarát” vagy „karbonsemleges”, ezért a vállalatoknak különösen körültekintően kell vizsgálniuk, hogy az állítások mögött rendelkezésre áll-e egyértelmű, hitelesen igazolható és szükség esetén bemutatható bizonyíték.

Hogyan érvényesülnek a jogszabályok a gyakorlatban?

Mivel az EmpCo uniós irányelv, rendelkezései nem közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban, hanem azokat a nemzeti jogba át kell ültetni. A tagállamok számára előírt átültetési határidő 2026. március 27. volt, az új szabályokat pedig 2026. szeptember 27-től kell alkalmazni. Magyarország a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) keretrendszerébe építette be az új rendelkezéseket, így a környezeti és fenntarthatósági állításokra vonatkozó követelmények és szankciók a hazai fogyasztóvédelmi szabályrendszer részévé váltak. A vállalkozásoknak ezért már most célszerű felülvizsgálniuk kommunikációjukat, hogy állításaik megfeleljenek az új előírásoknak.

Milyen kockázatot jelent a vállalatok számára?

A zöldre mosásra és más megtévesztő környezeti állításokra vonatkozó tiltások megsértése Magyarországon fogyasztóvédelmi és versenyjogi következményekkel járhat. Az ügy jellegétől és piaci hatásától függően eljárhat a fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal, illetve jelentősebb piaci hatású ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is. A hatósági eljárás nem kizárólag hivatalból indulhat, ugyanis a feltételezett jogsértéseket fogyasztók, versenytársak, civil szervezetek vagy más piaci szereplők egyaránt jelezhetik a hatóságok felé. A bejelentések alapján hatósági vizsgálat vagy versenyfelügyeleti eljárás indulhat, amely pénzbírságot, a jogsértő kommunikáció megszüntetését, helyreállító intézkedéseket, valamint jelentős reputációs és megfelelési kockázatot eredményezhet.

A nem megalapozott állításokat alkalmazó kereskedelmi gyakorlatok a jogszabály alapján minden esetben tisztességtelennek minősülnek. Ezeknél a magatartásoknál a GVH-nak nem kell vizsgálnia, hogy a fogyasztók döntését ténylegesen befolyásolták-e, illetve fennálnak-e további körülmények, mivel a jogalkotó ezt már eleve megítélte. A jogsértés megállapításának egyetlen feltétele annak igazolása, hogy a jogszabályban meghatározott tényállási elemek megvalósultak. A GVH nemrégiben kiadott tájékoztatása szerint a törvény hatályba lépését követően zéró toleranciát alkalmaznak a szigorításokat illetően és türelmi időt sem alkalmaznak.

Különösen problémás lehet, ha a fenntarthatósági kommunikáció általános, túlzó vagy nehezen bizonyítható állításokra épül. A jövőben nem elegendő általános környezeti tulajdonságokat sugallani akkor, ha azok nem kapcsolódnak konkrét, mérhető és ellenőrizhető környezeti teljesítményhez. Külön figyelmet igényelnek továbbá a karbonsemlegességi és klímasemlegességi állítások, mivel az irányelv tiltja azokat az üzeneteket, amelyek egy terméket vagy szolgáltatást pusztán kibocsátáskompenzációs projektek vagy karbonkreditek alapján tüntetnek fel karbonsemlegesként vagy klímasemlegesként.

Kötelességek a megfelelés érdekében: miben tudunk segítséget nyújtani?

Jelentős megfelelési kockázatot hordozhatnak a saját kialakítású fenntarthatósági címkék, logók és „zöld” minősítések. Az EmpCo irányelv szabályozás célja, hogy a fogyasztók könnyebben meg tudják különböztetni a hiteles tanúsítványokat a marketingcélú, kevésbé megbízható megjelölésektől. Ezért a vállalatoknak fel kell mérniük, hogy az általuk használt címkék hivatalos tanúsítási rendszerhez kapcsolódnak-e, illetve megfelelnek-e az átláthatósági, hitelességi és független ellenőrzési követelményeknek.

A megfelelési kötelezettségek gyakorlati alkalmazása számos esetben nehezebb értelmezési kérdéseket vethet fel, különösen a fenntarthatósági állítások megalapozottságának, bizonyíthatóságának és kommunikációs megfelelőségének megítélése során. Egy független szakértői felülvizsgálat támogatást nyújthat a kockázatos állítások azonosításában, a megfelelési hiányosságok feltárásában, valamint a vállalati folyamatok és kontrollok felkészítésében. Ez nemcsak a fogyasztóvédelmi és megfelelőségi kockázatok mérsékléséhez járulhat hozzá, hanem a vállalat fenntarthatósági kommunikációjának hitelességét és piaci megítélését is erősítheti.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merülne fel, tanácsadóink készséggel állnak rendelkezésre.