VS: önkéntes, egyszerűsített fenntarthatósági jelentés – nem csak kisvállalkozásoknak

2026. szeptember 21-én az EU hivatalos lapjában kihirdetésre került az Európai Bizottság által még 2026. július 3-án elfogadott új önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabványról (Voluntary Standard, VS) szóló rendelkezés. (Ezzel egyidőben az új, egyszerűsített ESRS alkalmazásáról szóló új szabályok is kihirdetésre kerültek, így hatályba léptek. Az új ESRS-ről korábbi hírlevelünkben már részletesen beszámoltunk.)

A korábbi, kis- és középvállalkozásoknak szánt önkéntes keretrendszerre, a VSME-re épülő új keret célja, hogy egyszerűbb és arányosabb ESG-adatszolgáltatást tegyen lehetővé a CSRD hatályán kívüli vállalkozások számára, miközben egységesebb és összehasonlíthatóbb információkat biztosít a nagyvállalatok, a bankok és a befektetők részére. A VS egyik kiemelt eleme az értéklánci adatkérési korlát, amely a kisebb beszállítókra háruló adminisztratív terhek mérséklését szolgálja.

Az új szabályozás célja kettős: egyszerűsíteni a CSRD hatályán kívül működő vállalkozások fenntarthatósági adatszolgáltatását, miközben egységesebb és összehasonlíthatóbb információkat biztosítani a nagyvállalatok, a bankok és a befektetők számára.

A szabvány egyik legfontosabb újítása az úgynevezett ’value chain cap’, vagyis az értéklánci adatkérési korlát. Ez meghatározza, hogy a CSRD hatálya alá tartozó, jóval összetettebb ESRS szabvány szerint jelentő nagyvállalatok milyen mértékben kérhetnek fenntarthatósági adatokat kisebb beszállítóiktól saját jelentéstételi kötelezettségük teljesítéséhez.

Közös nyelv az ESG-adatszolgáltatásban

Ahogy fentebb már említésre került a VS alapját a VSME szabvány adja. A Bizottság ezt a modellt vette alapul, ugyanakkor több ponton továbbfejlesztette és egy egységes uniós jelentéstételi keretet hozott létre, amelyet a kisebb vállalkozások használhatnak fenntarthatósági információik strukturált bemutatására.

A legfontosabb változás, hogy míg a VSME elsősorban a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató, nem tőzsdei kkv-k számára készült ajánlás volt, addig a VS már minden olyan, legfeljebb 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás számára alkalmazható, amely nem tartozik a CSRD szerinti kötelező fenntarthatósági jelentéstétel hatálya alá.

Emellett a VS már nem csupán szakmai ajánlás, hanem az uniós szabályozási keret része, amelyhez a nagyvállalatoknak is igazodniuk kell az értéklánci adatkérések során. Erre egyre nagyobb szükség van, hiszen a kisebb beszállítók gyakran több különböző ESG-kérdőívet kapnak nagyvállalati ügyfeleiktől, bankjaiktól vagy befektetőiktől. Ezek sokszor eltérő szerkezetűek, más-más fogalmakat használnak, és ugyanazokat az adatokat különböző formában kérik be. A VS célja ennek a széttagolt gyakorlatnak az egységesítése és az adminisztratív terhek csökkentése.

Korlát az értéklánctól való adatkérésben: valódi könnyítés a beszállítóknak

Az új szabályozás legfontosabb eleme a ’value chain cap’, amely érdemi védelmet nyújthat a kisebb vállalkozásoknak. Ennek értelmében a CSRD hatálya alá tartozó nagyvállalatok – amikor saját fenntarthatósági jelentésük elkészítéséhez adatokat kérnek beszállítóiktól – nem kérhetnek több információt a legfeljebb 1000 főt foglalkoztató partnereiktől annál, mint amit a VS szabvány tartalmaz. Ez a már említett adminisztrációs teher csökkenés mellett azt is lehetővé teszi, hogy a nagyvállalatok és a pénzügyi szereplők is összehasonlíthatóbb információkhoz jussanak.

Mit tartalmaz az új szabvány?

A VS – a VSME-hez hasonlóan – két egymásra épülő modulból áll.

Az alapmodul (Basic Module) minden olyan vállalkozás számára kiindulópontot jelent, amely a szabványt alkalmazni kívánja. Az alapmodul a vállalkozás legfontosabb adatait, valamint a lényeges környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) mutatókat foglalja össze. Ide tartoznak például az energiafelhasználással, az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a vízhasználattal, a hulladékgazdálkodással, a munkavállalókkal, a munkabiztonsággal és a korrupcióellenes megfeleléssel kapcsolatos alapinformációk. Összesen 11 témakörben kb. 35 adatpontot tartalmaz, ami elmarad a VSME modul szerint jelentendő 50 körüli értékétől.

Erre épül a részletes modul (Comprehensive Module), amely elsősorban a bankok, a befektetők és a nagyvállalati ügyfelek jellemző információigényeit szolgálja ki. Ebben már megjelenhet a vállalkozás üzleti modellje, fenntarthatósági stratégiája, klímakockázatai, kibocsátáscsökkentési céljai, emberi jogi gyakorlata, panaszkezelési rendszere, valamint egyes ágazatspecifikus adatok is. Ez további 9 témakörben tartalmaz közzétételeket, melyhez kb. 25 adatpont kapcsolódik, ami szintén kevesebb a VSME-hez képest, ahol 40 körüli ez az érték.

A sztenderd – a VSME-hez hasonlóan – nem tartalmaz előírást lényegességi elemzés elvégzésére, ezzel is egyszerűsítve az ESRS-hez képest a jelentési procedúrát, de a releváns és a vállalat szempontjából lényeges témákra és adatokra való fókuszálást írja elő.

Arányos követelmények a kisebb cégek számára

A szabvány egyik legnagyobb előnye az arányosság elvének érvényesítése. A tíz vagy annál kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások esetében számos adatpont eleve önkéntes, így a legkisebb cégeknek nem kell ugyanazt az adatmennyiséget előállítaniuk, mint a nagyobb vállalkozásoknak.

Emellett a VS alkalmazza az úgynevezett „if applicable” elvet is: bizonyos információkat csak akkor kell bemutatni, ha azok ténylegesen relevánsak az adott vállalkozás működése szempontjából.

Ez is az oka a fentebbi, a modulokat bemutató részben megadott nem pontos adatpont-értékeknek. Az Európai Bizottság a VS sztenderdben jelentősen egyszerűsítette az adatszolgáltatási követelményeket, különösen a kisvállalkozásokra vonatkozó önkéntes közzétételek körét, a VSME-hez képest is csökkentetve az adatpontok számát (a korábbi 90 körüli értékről 65 körülre). Ez egyébként a már korábban ismertetett nagyvállalati ESG-adatigénylési korlát szempontjából is nagyon fontos fejlemény.

Mikortól alkalmazható?

A szabvány mostantól bármely, a CSRD hatályán kívüli vállalkozás számára elérhető és alkalmazható saját fenntarthatósági információik bemutatására.

Az értéklánci adatkérési korlát ugyanakkor a kötelező fenntarthatósági jelentést készítő nagyvállalatok számára a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évektől válik alkalmazhatóvá.

Miben tudunk segíteni?

Szakértőink támogatást nyújtanak a VS alkalmazhatóságának és a megfelelő jelentési modul kiválasztásának értékelésében, a meglévő ESG-adatok és adatgyűjtési folyamatok felmérésében, valamint a VS szerinti fenntarthatósági jelentés összeállításában. Segítünk az adatpontlista és a kapcsolódó felelősségi rendszer kialakításában, az adathiányok azonosításában, továbbá a jelentéstételi folyamat és a belső dokumentáció fejlesztésében.

CSRD-kötelezett vállalatok számára vállaljuk a beszállítói és értéklánci adatbekérési folyamatok ’value chain cap’ szerinti felülvizsgálatát is.

Ha szeretné felmérni, hogy vállalkozása miként használhatja a VS-t, illetve hogyan érdemes felkészülni az értéklánci adatkérési korlát alkalmazására, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére.