Uniós rendeletek, melyek 2026-ban átírják fenntartható vállalati működés szabályait

A változások a csomagolástól és a hulladékszállítástól az épületek energiahatékonyságán, a termékek javíthatóságán és az ipari kibocsátásokon át egészen a zöld állításokig, vagyis a zöldre festés elleni fellépésig, valamint az erdőirtásmentes ellátási láncokig terjednek. A szabályozási hullám közös jellemzője, hogy a fenntarthatósági megfelelés már nem kizárólag beszámolási kérdés: egyre közvetlenebbül érinti a terméktervezést, a beszerzést, a gyártást, a forgalmazást, a marketinget és a beszállítói adatok kezelését is.

A válogatásban szereplő jogszabályokat az Európai Unió már a korábbi években elfogadta, alkalmazásuk előtt azonban hosszabb felkészülési időt biztosított a vállalkozásoknak és a tagállami hatóságoknak. Ennek ellenére több előírás az adott szakterületen kívül dolgozók számára még újdonságot jelenthet. Olyan rendelet is szerepel a válogatásban, amelynek alkalmazását többször elhalasztották, míg egyes irányelvek teljes körű magyar átültetése a határidő lejárta ellenére sem történt meg, így ezek okoznak még némi bizonytalanságot.

Csomagolások: megkezdődött a PPWR alkalmazása ((EU) 2025/40 rendelet)

Az új csomagolási és csomagolásihulladék-rendelet (PPWR) első intézkedései 2026. augusztus 12-tő alkalmazandók. Célja a szükségtelen csomagolás visszaszorítása, a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, valamint az újrahasználat és az újrafeldolgozás előmozdítása. A rendelet követelményeket állapít meg többek között a csomagolások kialakítására, anyagösszetételére, újrafeldolgozhatóságára, újrahasználatára, jelölésére és megfelelőségének igazolására.

A szabályozás valamennyi csomagolástípusra kiterjed, függetlenül annak anyagától vagy felhasználási területétől, ezért a gyártók és importőrök mellett a kereskedelmi, logisztikai és vendéglátóipari szereplők számára is jelentős lehet. A vállalkozásoknak célszerű felmérniük, milyen csomagolásokat hoznak forgalomba, milyen adatokkal rendelkeznek azok összetételéről, és miként tudják igazolni a fokozatosan alkalmazandó követelmények teljesítését.

Egy érdekesség: 2027. február 12-től lép hatályba a rendelet további intézkedéseként az szabály, hogy az elvitelre szánt meleg vagy hideg italokat, illetve készételeket értékesítő vendéglátóipari vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyasztók saját poharukat vagy edényüket vigyék magukkal, és abba kérjék az ételt vagy italt. A saját tárolóedényt használó fogyasztónak az adott terméket nem lehet magasabb áron vagy kedvezőtlenebb feltételekkel kínálni, mint az egyszer használatos csomagolásban értékesített azonos terméket. Ez a gyakorlat ugyan most sem ismeretlen sok kifőzdének, de lehetséges, hogy komoly fejtörést fog okozni olyan nagyméretű szolgáltatóknak, mint például a gyorsétterem-láncok.

A PPWR bevezetéséről nemrég külön hírlevélben is beszámoltunk.

Hulladékszállítás: szigorúbb ellenőrzés és nyomon követés ((EU) 2024/1157 rendelet)

A 2024-ben elfogadott hulladékszállítási rendelet rendelkezéseinek többségét 2026. május 21-től kell alkalmazni. A szabályozás az Unión belüli, valamint az EU-ba irányuló és az onnan induló hulladékszállításokra egyaránt kiterjed, és megújítja az engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési kereteket. Célja az illegális szállítások visszaszorítása, a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása és annak megelőzése, hogy az EU hulladékkezelési problémákat exportáljon harmadik országokba.

Az új rendszer nagyobb átláthatóságot és nyomon követhetőséget vár el a hulladékszállításban részt vevő szereplőktől. Ez nemcsak a hulladékkezelőket és fuvarozókat érintheti, hanem azokat a termelő és kereskedelmi vállalkozásokat is, amelyek tevékenysége során rendszeresen keletkezik vagy határokon átnyúlóan mozog hulladék. A megfeleléshez különösen fontos a hulladék besorolásának, rendeltetési helyének és tervezett kezelésének megfelelő dokumentálása.

Épületek energiahatékonysága: új nemzeti szabályok alapjai ((EU) 2024/1275 irányelv)

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozásának nemzeti szabályozásba való átültetési határideje 2026. május 29. volt, azonban Magyarország esetében ez még nem történt meg teljeskörűen, bár a szabályrendszer bizonyos elemei már a korábbi (és jelenleg érvényes) magyar szabályozásban is fellelhető.

Az irányelv célja, hogy az európai épületállomány 2050-re kibocsátásmentessé váljon. Ennek érdekében többek között épületfelújítási terveket, energiahatékonysági minimumkövetelményeket, napenergia-hasznosítási és elektromobilitási előírásokat, valamint felújítási útleveleket irányoz elő. A változások az ingatlanfejlesztők, kivitelezők és épületüzemeltetők mellett az ingatlantulajdonos vállalkozásokat és a finanszírozókat is érinthetik. Az új követelmények pontos hazai tartalma és ütemezése ugyanakkor a további magyar jogalkotástól függ.

Javításhoz való jog: új feladatok a gyártók számára ((EU) 2024/1799 irányelv)

A termékek javítását előmozdító irányelv magyar jogba történő átültetése megtörtént. Az új hazai szabályokat elsősorban az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek fő rendelkezései 2026. augusztus 31-től alkalmazandók.

A szabályozás célja, hogy a fogyasztók a hibás, de még javítható termékeket ne cseréljék le idő előtt, hanem könnyebben és kiszámíthatóbb feltételek mellett vehessenek igénybe javítási szolgáltatást. Az új követelmények ezáltal hozzájárulhatnak a termékek élettartamának meghosszabbításához, a hulladékképződés mérsékléséhez és a javítási szolgáltatások piacának erősítéséhez.

Az uniós jogszabályokban meghatározott, javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó termékek esetében a gyártóknak javítási lehetőséget kell biztosítaniuk, továbbá hozzáférhetővé kell tenniük a szükséges pótalkatrészeket, eszközöket és javítási információkat. A javítást indokolatlan szerződéses kikötésekkel, műszaki megoldásokkal vagy szoftveres korlátozásokkal sem akadályozhatják. A változások ezért a gyártók mellett a forgalmazók és a szervizek működését is érintik, különösen a fogyasztók tájékoztatása, az alkatrészellátás és a javítás feltételeinek kialakítása terén.

Ipari kibocsátások: az erőforrás-hatékonyság is előtérbe kerül ((EU) 2024/1785 irányelv)

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv módosítását 2026. július 1-jéig kellett átültetni, azonban Magyarország esetében ez még nem történt meg. Az új keret korszerűsíti a nagy ipari és egyes nagyüzemi állattartó létesítmények környezeti engedélyezését, valamint erősíti az engedélyekben foglalt követelmények és a tényleges környezeti teljesítmény kapcsolatát. A kibocsátások korlátozása mellett nagyobb hangsúlyt kap az energia-, víz- és nyersanyag-felhasználás, továbbá a körforgásos működés.

Az irányelv az ipari létesítmények hosszabb távú átalakulását is ösztönzi, ezért a megfelelés túlmutathat a hagyományos kibocsátási határértékek teljesítésén. Az érintett vállalkozásoknak a környezetvédelmi engedélyezés, a műszaki fejlesztések és az erőforrás-felhasználás tervezése során is számolniuk kell az új szempontokkal. A konkrét kötelezettségeket és határidőket ezen a területen is a nemzeti átültető és végrehajtási szabályok teszik közvetlenül alkalmazhatóvá.

Az év hátralévő részében érdemes nyomon követni, hogy mikor és milyen módon kerül sor az irányelv hazai jogba való átültetésére, valamint az engedélyezési és ellenőrzési szabályok várható módosítására. Addig pedig már érdemes ennek szellemében készülni a kötelezettségeke.

Zöld állítások: szeptember 27-én érkezik az EmpCo ((EU) 2024/825 irányelv)

2026. szeptember 27-től kell alkalmazni az (EU) 2024/825 EmpCo irányelv alapján elfogadott tagállami szabályokat. A magyar jogba való átültetés is megtörtént még a tavalyi év végén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosításával. Az új előírások fellépnek a bizonyítatlan, általános környezeti állításokkal, a nem megfelelő fenntarthatósági címkékkel és az idő előtti elavulást ösztönző kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A szabályozás célja, hogy a fogyasztók világosabb, ellenőrizhetőbb és megbízhatóbb információk alapján dönthessenek a termékek és szolgáltatások között.

A változás különösen azokat a vállalkozásokat érintheti, amelyek reklámjaikban, csomagolásaikon, honlapjukon vagy más fogyasztói felületen környezeti vagy fenntarthatósági előnyökre hivatkoznak. A megfelelés nemcsak a fenntarthatósági szakemberek feladata: a marketing-, jogi, termékfejlesztési és értékesítési területek együttműködését is szükségessé teszi. A vállalkozásoknak ezért érdemes felülvizsgálniuk állításaik pontosságát, bizonyíthatóságát, valamint az alkalmazott címkék és jelölések hátterét.

A Gazdasági Versenyhivatal nemrég megjelent tájékoztatásában arra figyelmeztetett, hogy a hatálybalépést követően nem lesz további türelmi idő, ezért a vállalkozásoknak még szeptember 27. előtt célszerű felülvizsgálniuk állításaik pontosságát és bizonyíthatóságát, továbbá az alkalmazott címkék és jelölések hátterét. A megfeleléshez a fenntarthatósági, marketing-, jogi és termékfejlesztési területek összehangolt munkájára lehet szükség.

Az EmpCo irányelvről külön hírlevélben is beszámoltunk.

Euro 7: november végétől indul az első alkalmazási szakasz ((EU) 2024/1257 rendelet)

Ezt rendeletet közvetlenül kell alkalmazni az Európai Unió valamennyi tagállamában, ezért annak magyar jogba történő átültetésére nincs szükség. Az első érdemi alkalmazási időpont: 2026. november 29. Ettől a naptól az M1 és N1 kategóriájú személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek új típusainak, valamint az ezekhez kapcsolódó rendszereknek és alkatrészeknek kell megfelelniük az új követelményeknek. A rendelet az uniós jármű-típusjóváhagyási rendszer részeként egységes keretet állapít meg a járművek környezeti teljesítményének további javítására.

A szabályozás a kipufogógázok mellett a fékek részecskekibocsátására, a gumiabroncsok kopására és az elektromos járművek akkumulátorainak tartósságára is kiterjed. Ezáltal az Euro 7 már nem kizárólag a belső égésű motorok kibocsátására összpontosít, hanem a közúti közlekedés más környezeti terheléseit is kezeli. Az első, 2026-os szakasz elsősorban a járműgyártók, alkatrész-beszállítók és a típusjóváhagyásban részt vevő szervezetek felkészülését teszi sürgetővé.

Erdőirtásmentes ellátási láncok: december 30-án indul az EUDR ((EU) 2023/1115 rendelet)

Az EUDR szintén közvetlenül alkalmazandó az Európai Unió valamennyi tagállamában, ezért magyar jogba történő átültetésére itt sem volt szükség. Eredetileg 2023-ban fogadták el, de alkalmazását kétszer, összesen két évvel halasztották el: az eredetileg 2024. december 30-i kezdő időpontot először 2025. december 30-ra, majd tavaly 2026. december 30-ra módosították, miközben bizonyos rendelkezéseit finomították, illetve módosították.  A várakozások szerint most már tényleg életbe lép az alkalmazása, először az érintett közép- és nagyvállalkozások számára, majd később (2027 június végétől) a mikro- és kisvállalkozások esetében is.  

A rendelet a szarvasmarhához, kakaóhoz, kávéhoz, olajpálmához, gumihoz, szójához és fához, valamint az ezekből készült, mellékletben meghatározott termékekhez kapcsolódik. Hatálya ezért az elsődleges termelők mellett a feldolgozó-, élelmiszer-, fa-, papír-, gumi- és kiskereskedelmi ellátási láncok számos szereplőjét is érintheti.

Az érintett termékek csak akkor hozhatók uniós forgalomba vagy exportálhatók, ha erdőirtásmentesek, megfelelnek a termelési ország vonatkozó jogszabályainak, és teljesülnek a rendelet szerinti átvilágítási követelmények. A vállalkozásoknak ehhez megfelelő termék- és beszállítói adatokat, származási információkat és kockázatértékelési dokumentációt kell kezelniük. Az év végi alkalmazási időpont miatt a felkészülés egyik legfontosabb feladata annak tisztázása, hogy mely termékek és vállalati szerepek tartoznak a rendelet hatálya alá.

Az EUDR rendeletről külön hírlevélben részletesen is beszámoltunk.

Miben tudunk segíteni?

A fenti jogszabályok értelmezésében és a vállalkozásukat érintő kötelezettségek pontos azonosításában egyaránt számíthatnak tanácsadó szakértőinkre. Segítünk felmérni a megfelelési kockázatokat, áttekinteni a jelenlegi folyamatokat, adatokat és dokumentációt, valamint kialakítani a szükséges intézkedéseket és belső felelősségi köröket.

Gyakorlati, az adott vállalkozás működéséhez igazított támogatásunkkal a felkészülés tervezhetőbbé válhat, és csökkenthető a késedelmes vagy hiányos megfelelés kockázata.