Európai fenntarthatósági szabályozás reformja: három intézmény, három eltérő álláspont

Az EB még az év elején hozta nyilvánosságra javaslatát, ami a három döntéshozó társszerv közül a legenyhébb módosításokat irányozta elő. Az ET néhány hete fogalmazta meg az álláspontját, amely pl. a küszöbértékek (tehát a kötelezetti kör) tekintetében a bizottsági javaslathoz képest jóval magasabb értékeket irányzott elő, ezzel jelentősen csökkentve a kötelezett cégek számát. A Parlement pedig november 13-án fogadta el saját véleményét a témában.

Küszöbértékek és hatály
A Bizottság javaslata szerint az EU-s vállalatokra a szabályok akkor vonatkoznának, ha több mint 1000 alkalmazottjuk van, és mérlegfőösszegük meghaladja a 25 millió eurót, vagy árbevételük a 50 millió eurót. A Tanács ennél szigorúbb: 1000 fő és 450 millió eurós árbevétel a javasolt belépési küszöb. Az EP pedig még magasabbra tette a lécet: 1750 alkalmazott és 450 millió eurós árbevétel, ráadásul javaslatuk szerint pénzügyi holdingok is mentességet kapnának. A nem EU-s cégek esetében mindhárom intézmény javaslata az EU-ban elért 450 millió eurós árbevételt tekinti alapnak.

Változás a vizsgálandó értéklánc tekintetében
Mindhárom intézmény támogatja az ellátási láncban kérhető információk korlátozását, hogy csökkentsék a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket. A CSDDD esetében ez azt is jelenti, hogy a magyar ESG törvényhez hasonlóan a közvetlen beszállítókra (illetve bizonyos álláspont szerint vevőkre) kellene a nagyvállalatoknak fókuszálniuk.

Kötelező audit
Már a Bizottság is azt javasolta, hogy maradjon a korlátozott bizonyosság (’limited assurance’) és ne lépjen az tovább az átfogóbb és mélyebb kellő (’reasonable’) bizonyosság irányában.  Ebben a felek egyetértenek.

Polgárjogi felelősség és átmeneti terv
Az EU-s szintű harmonizált polgári jogi felelősség kikerülne a tervezetekből, ebben teljes az egyetértés. A kötelezett cégek számára előírt (a klímacélok elérését segítő és előirányzó) átmeneti terv kötelező elkészítése megmaradna a Bizottság és a Tanács javaslatában, de az EP teljesen eltörölné ezt a kötelezettséget.

CSDDD küszöbök és átvilágítás
A CSDDD esetében a Bizottság fenntartaná az 1000 alkalmazott és 450 M EUR árbevétel küszöböt, amelyen felül a vállalatok kötelezettek lennének saját és értékláncuk ESG szempontú átvilágítására, az ET és az EP itt is jelentősen emelne: 5000 alkalmazott és 1,5 milliárd eurós globális árbevétel az általuk javasolt küszöb. A kockázatkezelés fókusza – ahogy fentebb is írtuk - az első szintű üzleti partnerekre korlátozódna.

Szektor-specifikus standardok
Mindhárom intézmény törölné a kötelező szektor-specifikus jelentéstételi standardokat, de lehetőséget hagyna önkéntes iránymutatások kidolgozására.

Hogy lesz ebből új szabályozás?

Az Omnibus I jogalkotási folyamat még messze nem ért véget, és a jogbizonytalanság továbbra is fennáll. Most végre elindulhatnak a háromoldalú tárgyalások (az un. trilógus) az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament között, de az eredetileg tervezett ez év végi lezárás egyre kevésbé tűnik reálisnak.

Jogalkotási menetrend és bizonytalanságok
Az új, illetve módosított irányelvek csak akkor lépnek hatályba, ha megszületik a végső megállapodás és azt az EU Hivatalos Lapjában közzéteszik. Ezt követően a tagállamoknak várhatóan 12 hónapjuk lesz a nemzeti jogba való átültetésre. Addig azonban minden vállalatnak számolnia kell azzal, hogy nincs végleges jogi keret, illetve az Omnibus I keretében elfogadott ’Stop-the-clock’ általi halasztások vannak érvényben. Már akire vonatkoznak, mert pl. a CSRD esetébe az első körös, tehát 2024-től jelentésre kötelezett vállalatok kötelezettsége továbbra is fennáll.

Néhány egyéb téma, ami egyeztetés alatt van:

Taxonómia és ESRS felülvizsgálat
A Taxonómia felülvizsgálati időszaka két hónappal meghosszabbodott, így a határidő 2026. január 4-re tolódott – ez az eredetileg tervezett, új szabályok 2026. január 1-i alkalmazási dátuma után van, ami újabb bizonytalanságot hoz. Az Európai Parlament gyorsított eljárással próbálhatja felgyorsítani a folyamatot, ha a Tanács is támogatja.

Közben a jelentéstételi sztenderdek kidolgozásával megbízott EFRAG november végén benyújtja technikai javaslatát az ESRS felülvizsgálatáról. Az új szabályok legkorábban 2026 közepén léphetnek életbe, de addig az eredeti ESRS marad érvényben a 2026-ban publikálandó 2025-ös pénzügy évről készülő fenntarthatósági jelentésekhez.

VSME és önkéntes jelentéstétel
Az Európai Bizottság júliusban kiadott ajánlása a VSME standardra eleve egy átmeneti megoldás, amíg az új, most kidolgozás alatt álló önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi keretek hivatalosan elfogadásra kerülnek. Ez azoknak a vállalatoknak ad majd lehetőséget önkéntesen jelenteni, akik az európai szabványokat szeretnék követni, de az igen bonyolult ESRS-t kerülnék, és persze nem CSRD kötelezettek. Ezek az új szabványok meghatározzák majd, milyen információkat kérhetnek a CSRD hatálya alá tartozó cégek az ellátási láncukban lévő, nem CSRD-köteles vállalatoktól – ez az úgynevezett „value chain cap”.

Mit jelent ez a vállalatoknak?
Amíg az új szabályok nem lépnek életbe, a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett cégeknek az ESRS 2023-as verziója szerint kell jelentést készíteniük, és azok, akik nem tartoznak a CSRD hatálya alá vagy a ’Stop-the-clock’ miatt 2 éves halasztást kaptak, de önkéntesen jelentenének, választhatják a már jól ismert nemzetközi keretrendszereket (pl. GRI, TCFD), vagy akár a jelentetnek az IFRS SDS vagy a VSME szerint is.