Fenntartható-e a vállalat tevékenysége? Mit jelent és mért fontos az EU taxonómia szabályrendszere

A Párizsi Megállapodás 2015-ben történt elfogadása jelentette az első olyan alkalmat, amikor a kormányok megegyeztek abban, hogy komoly kollektív erőfeszítést tesznek a globális felmelegedés korlátozására és hatásainak enyhítésére.

Felismerésre került, hogy a megfogalmazott klímacélok elérése érdekében az EU-nak új technológiákba kell beruháznia. A zöld átmenet sikeréhez a közfinanszírozás kiegészítéseként jelentős magánberuházásokra és hozzájuk kapcsolódó tetemes finanszírozásra is szükség van.

Az Európai Bizottság 2018 márciusában közzétette a fenntartható finanszírozásról szóló cselekvési tervet, és az EU ezt követően lefektette erre irányuló politikájának alapjait. A 2019-ben megjelent SFDR (Sustainable Finance Disclosures Regulation / Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet) az Európai Unió olyan szabályozása, amely kötelezi a pénzügyi piaci szereplőket arra, hogy nyilvánosságra hozzák, hogyan integrálják a fenntarthatósági kockázatokat a befektetési döntéseik során. Az SFDR célja, hogy növelje a pénzügyi ágazat fenntarthatósági átláthatóságát, és elősegítse a fenntartható befektetések növekedését az EU-ban.

Ugyanebben az évben megszületett európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal), amely kapcsán egy szakpolitikai intézkedéscsomag került kidolgozásra, amely arra hivatott, hogy az EU-ban elindítsa a zöld átállás folyamatát, és végső soron biztosítsa a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítását, aminek érdekében – köztes állomásként – 2030-ra 55%-os kibocsátás csökkentés szükséges (az 1990-es referenciaszinthez képest).

A fentiek keretében került kidolgozásra az EU taxonómia rendeletcsomag, ami egy olyan, tudományos alapokon nyugvó osztályozási rendszer, amelyet az Európai Unió azért hozott létre, hogy egyértelműen meghatározza, mi minősül környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységnek. Az SFDR hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplőknek nemcsak a zöldnek (fenntarthatónak) minősülő termékeikről kell beszámolniuk, hanem arról is, hogy ezen befektetéseik hogyan igazodnak az EU taxonómiához. Továbbá a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok jelentéstételi kötelezettségének részévé tették az EU taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekből származó árbevétel, CapEx és OpEx százalékos arányának közzététele.

A 2020. július 12-én hatályba lépett EU taxonómia rendelet célja tehát az, hogy a tőkeáramlásokat azon tevékenységek felé irányítsa, amelyek a leginkább hozzájárulnak az EU fenntartható fejlődési céljaihoz:

• azáltal, hogy megköveteli a gazdasági szereplőktől, hogy elemezzék tevékenységeiket az alábbi hat környezeti célkitűzés alapján:
  1. az éghajlatváltozás mérséklése,
  2. alkalmazkodás az éghajlatváltozás hatásaihoz,
  3. a vízi- és tengeri erőforrások védelme,
  4. átállás egy körforgásos gazdaságra,
  5. szennyezés megelőzés és - csökkentés, valamint
  6. a biodiverzitás és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása;
• és azáltal, hogy a befektetők számára egy olyan egységes és érthető „nevezéktant” biztosít, mely segítségével azonosítani tudják azokat a (finanszírozandó) tevékenységeket, amelyek környezeti szempontból fenntarthatónak minősülnek.

A rendelet a következő kritériumokat állapította meg, amelyeket alkalmazniuk kell annak eldöntésére, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e:

1. A gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul legalább egy, a rendeletben meghatározott környezeti célkitűzéshez.
2. A gazdasági tevékenység nem sérti jelentősen (DNSH, ’Do No Significant Harm’) a másik öt környezeti célkitűzést sem.
3. A gazdasági tevékenységet a rendeletben megállapított minimális társadalmi biztosítékokkal (MSS, ’Minimum Social Safeguards’) összhangban végzik.

Kikre vonatkozik az EU taxonómia rendelete?

1. Pénzpiaci szereplők: Azok, akik pénzügyi termékeket kínálnak az EU-ban, beleértve bankokat, alapkezelőket, befektetési szolgáltatókat, de még a nyugdíjbiztosítókat is. A környezeti szempontból fenntartható kötvények vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetés azon tevekénységei vehetők csak figyelembe a kulcsmutatók (KPI-k) kiszámítása során, amelyek az EU taxonómiához igazodnak. Továbbá jelenteni kell az EU taxonómiához igazodó befektetések arányát a teljes portfólió szempontjából.
2. Nagyvállalatok: Azok, akik nem pénzügyi-jellegű jelentés közzétételére voltak kötelezettek korábban az NFRD (Non-Financial Reporting Directive), majd ezt követően a CSRD rendeletek szerint. A rendeletek előírják, hogy a nem-pénzügyi profilú vállalatoknak közzé kell tenniük az EU Taxonómiához igazítható és igazodó tevékenységeik esetén a kapcsolódó árbevétel, CapEx (tőkebefektetések) és OpEx (működési költségek) arányát.

A taxonómia rendelet értelmében 2022 januárjától kötelező az érintett vállalatok és pénzintézetek számára a jelentéstétel. 2024. január 1-jétől mind a hat környezeti célkitűzés esetében szükséges elvégezni az igazodási vizsgálatot.

A CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak független könyvvizsgálóval kell hitelesíteniük integrált éves jelentésüket, amelynek így részévé válik az EU taxonómia jelentés is.

Összességében az EU taxonómia rendelet világos iránymutatást ad a vállalatok (és finanszírozóik) számára, hogy az általuk végzett gazdasági tevékenységek milyen feltételek mellett minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. A szigorú jelentéstételi követelmények teljesítése nemcsak kötelezettséget jelent, hanem egyúttal lehetőséget is kínál az új, fenntartható irányok azonosítására és így akár a hosszú távú versenyképesség fokozására. A taxonómia rendelet – gyakorlati alkalmazások és fejlődő piaci technológiák révén – lehetőséget biztosít a vállalatok és pénzintézetek számára tevékenységeik rugalmas átalakítására és finanszírozására, alkalmazkodva a klímaváltozás egyre növekvő hatásaihoz.

Fontos kiemelni, hogy a fent leírtak a jelenleg hatályos és érvényben lévő szabályozáson alapulnak, azonban az EU a bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését célzó új javaslatcsomagjának keretében a taxonómiai szabályrendszer átalakítását is célul tűzte ki. A tervezett változásokat korábbi cikkünkben foglaltuk össze és természetesen beszámolunk majd a módosításokról, amint azok elfogadásra kerülnek.