Új uniós klímacél - módosult és új mérföldkővel bővült az EU klímarendelete

Ebben a helyzetben érkezett egy erős jelzés az EU döntéshozó szervei részéről az uniós klímarendelet módosításával, mely során az EU egyértelműen megerősítette a hosszú távú klímapolitikai céljait és egyértelművé tette, hogy nem mond le ezek megvalósításáról.

A rendelet fő célkitűzése

Az Európai Unió Tanácsa március elején véglegesen elfogadta a klímarendelet ((EU) 2021/1119) módosítását, amely ki is egészíti azt egy új, 2040-re elérendő kötelező köztes célértékkel. A döntés értelmében az EU-nak legalább 90%-kal kell csökkentenie nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A lépés kulcsfontosságú a 2050-re vállalt klímasemlegességi cél felé vezető pályán, és válasz a 2023-as ENSZ globális értékelésére, amely egyértelművé tette: a jelenlegi intézkedések messze nem elegendőek.

Mit jelent a 90%-os csökkentés?

A cél a „nettó” kibocsátásra vonatkozik, vagyis az EU nemcsak a kibocsátásokat kívánja csökkenteni, hanem jelentősen megnövelné a természetes és technológiai elnyelők kapacitását is és ezek együttes hatása kell, hogy eredményezze a kitűzött célt. A rendelet hangsúlyozza, hogy a fő hangsúlynak a bruttó kibocsátások csökkentésén kell lennie, amelyet kiegészíthetnek olyan megoldások, mint az erdők szénmegkötő képességének növelése, illetve az ipari szén-dioxid-eltávolítási technológiák, amelyet hatása azonban egyrészt lassabban ás később jelenteznek, illetve melyek kapcsán még jelentős technológiai innováció és invesztíció is szükséges.

A csökkentés azt is jelenti, hogy 2040-re az EU gazdaságának gyakorlatilag minden szektora – az energetikától az iparon át a közlekedésig – teljesen új működési modellre kell, hogy áttérjen, az energiahatékonyság, a tiszta technológiák és a körforgásos gazdaság elveire támaszkodva.

Hogyan érhető el a cél?

A rendelet több eszközt és mechanizmust is kijelöl az átállás biztosítására:

• 2030 utáni átfogó jogszabály-felülvizsgálat: A Bizottság minden fő klímapolitikai jogszabályt módosít, hogy azok összhangban legyenek a 2040-es cél elérésével. (A CSRD, CSDDD, EU taxonómiai szabályok nincsenek ebben a körben, de várhatóan lesz közvetett hatás ezekre a szabályrendszerekre is.)
• EU ETS (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) reformja: Ennek várhatóan része lesz a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának felülvizsgálata és a szén-dioxid-eltávolítás integrálása a rendszerbe.
• Szén-dioxid-elnyelők bővítése: Mind természetalapú, mind technológiai megoldásokat vizsgálni, illetve fejleszteni szükséges.
• Ipari átmenet támogatása: Az EU több eszközzel is segíti az ipart abban, hogy tisztább és energiahatékonyabb működésre álljon át. Ezek közé tartozik a tiszta technológiák fejlesztésének támogatása, ehhez kapcsolódó ipari beruházások finanszírozása, valamint olyan szabályok kialakítása, amelyek egyszerűsítik és gyorsítják az állami támogatások jóváhagyását.

A cél az, hogy az európai ipar egyszerre maradjon versenyképes, és legyen energiabiztonság szempontjából stabil.

• Nemzetközi karbonjóváírások korlátozott felhasználása: 2036-tól az EU lehetővé teszi, hogy a tagállamok és cégek bizonyos mértékben külső karbonkrediteket is felhasználhassanak a kibocsátásaik ellentételezésére. Ez azonban szigorúan korlátozott lesz: csak jó minőségű, valódi kibocsátáscsökkentést igazoló nemzetközi kreditek jöhetnek szóba, és ezek is legfeljebb az uniós kibocsátások 5%-áig számolhatók el.

A rendelet kiemeli, hogy az átmenetnek igazságosnak kell lennie: védeni kell a kis- és középvállalkozásokat, a háztartásokat és a leginkább érintett régiókat.

Mit jelent ez a vállalatoknak?

A módosítás közvetve, de erőteljesen érinti a vállalatok működését. Az energiaigényes ágazatokra (acél-, cement-, vegyipar, autóipar) különösen komoly nyomás nehezedik majd a kibocsátások meredek csökkentése miatt. A 2030 utáni jogalkotási csomag számos követelményt érinteni fog, amire a cégeknek beruházásokkal, technológiaváltással és korszerű, energiahatékony megoldások bevezetésével kell reagálniuk. Az ETS szigorítása és a tényleges elnyelési (kivonási) követelmények erősödése várhatóan jelentősen érintik majd a vállalatok üzleti modellét és költségszerkezetét is.

Mit jelent mindez Magyarországnak?

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő 20. napon lép hatályba, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, emellett kétévente kötelező lesz felülvizsgálni. 
A magyar gazdaságra különösen jelentős hatást gyakorol majd, mert az energiaintenzív iparágak súlya az EU-átlag feletti. A hazai járműipar, a vegyi- és cementipar, valamint a fémipar a szigorodó ETS-szabályok miatt növekvő beruházási és modernizációs kényszerrel néz majd szembe. Emellett a magyar energiarendszernek – különösen a hálózatfejlesztésnek, az energiatárolásnak és az elektrifikációnak – gyors ütemben kell alkalmazkodnia

A 2040-es cél kitűzése egyértelmű üzenet: a klímasemlegesség felé vezető átmenet fennmarad, sőt felgyorsul, és a vállalatoknak, valamint a tagállamoknak már most fel kell készülniük erre és új működési kereteket kell kialakítaniuk. A gyors és eredményes alkalmazkodás lesz várhatóan a siker kulcsa, mind tagállami, mind vállalati szinten.