A táppénz jogi hátterét Magyarországon a társadalombiztosítási rendszer szabályozza, amely meghatározza, ki jogosult rá, hogyan történik a táppénz kifizetése, és milyen feltételek mellett igényelhető. Ez a támogatási forma nemcsak a munkavállalók, hanem a gazdaság egészsége szempontjából is fontos, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerő minél gyorsabban visszatérhessen a munka világába, miközben a megélhetése biztonságban marad.
Ki jogosult táppénzre?
Táppénzre az a munkavállaló jogosult, aki biztosított jogviszonnyal rendelkezik, azaz aki hivatalos munkaviszonyban áll, és ebből kifolyólag járulékot fizet a társadalombiztosításba. Emellett az is fontos feltétel, hogy a munkavállaló orvosi igazolást kapjon arról, hogy betegség vagy sérülés miatt munkaképtelen, és nem képes elvégezni a munkaköréhez tartozó feladatokat. A táppénz ellátást a betegséggel töltött időszakra lehet igényelni, miután a betegszabadság napjai lejártak.
A betegszabadság és a táppénz közötti különbség abban rejlik, hogy míg a betegszabadság az első 15 munkanapra jár, és ilyenkor a munkáltató fizeti a juttatást, addig a táppénz ezt követően lép életbe, és ekkor már az állam, a társadalombiztosítás terhére történik a kifizetés. Tehát arra a kérdésre, hogy "ki fizeti a táppénzt?", a válasz az, hogy az első 15 munkanap után a táppénzt a társadalombiztosítás finanszírozza, míg a betegszabadság ideje alatt a munkáltató biztosítja a juttatást.
Táppénz kódok
A táppénz elbírálása során az orvos által kiállított igazoláson különböző kódok jelzik a munkaképtelenség okát. Ezek a kódok meghatározzák a táppénz százalékos mértékét is, ezért fontos tisztában lenni velük.
Táppénz 1-es kód
A táppénz 1-es kódja üzemi balesetet (munkabaleset, úti baleset) jelent, ami azt jelenti, hogy a keresőképtelenség első naptól kezdve baleseti táppénz jár, nem betegszabadság, és az egész táppénz költsége (100%) a munkáltatót terhelheti. Ez a kód azt jelzi, hogy a munkavállaló a munkahelyen vagy a munkahelyre/hazafelé menet szenvedett balesetet, vagy balesetet szenvedett orvosi vizsgálat közben, és ilyenkor a munkáltatónak nincs 1/3-os fizetési kötelezettsége, de a teljes költséget átvállalhatja.
Táppénz 2-es kód
A 2-es kód foglalkozási megbetegedés esetén alkalmazandó. Mértéke: baleseti táppénzként szintén 100% jár, és a juttatás a keresőképtelenség első napjától megilleti a jogosultat, betegszabadság felhasználása nélkül.
Táppénz 3-as kód
A 3-as táppénz kód közúti baleset miatti keresőképtelenséget jelent, ami azt jelenti, hogy először 15 munkanap betegszabadság jár, utána pedig táppénz, a táppénz összege általában 50-60%, és a munkáltatót a táppénz egyharmadának (1/3) kifizetése terheli, ellentétben a hagyományos, 8-as kóddal (egyéb betegség), ahol a teljes táppénz 1/3-a a munkáltatóé, de a közúti balesetnél a munkáltatói költség-hozzájárulás szempontjából speciális szabályok érvényesülnek, de a táppénz alapja 50-60%.
Táppénz 4-es kód
A 4-es táppénz kód az egyéb balesetre (nem üzemi és nem közúti) vonatkozik, amelyre 15 nap betegszabadság vehető igénybe, majd táppénz jár. Mértéke a jövedelemtől és a kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 50-60%-a. A táppénz kifizetésében a munkáltató 1/3 arányban hozzájárul. Az egyéb baleset alatt olyan balesetet értünk, amely nem a munkahelyen történt (nem üzemi), és nem közlekedési baleset. Köznyelven ezek a balesetek az un. háztartási balesetek.
Táppénz 5-ös kód
A táppénzes papíron szereplő 5-ös kód a beteg gyermek ápolása (GYÁP) miatt igénybe vett keresőképtelenséget jelöli. Erre az időszakra nem jár betegszabadság, a táppénz a gyermek ápolásának első napjától kezdve fizetendő, amennyiben a szülő biztosítással rendelkezik. A gyermek 12 éves koráig igényelhető gyermekápolási táppénz, a gyermek életkorától függően évi meghatározott napra. Mivel nincs 15 nap betegszabadság, a táppénz a gyermekápolás első napjától jár. A táppénz mértéke a szülő biztosítási jogviszonyától és a kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 50-60%-a, a jogszabályok szerint.
Táppénz 6-os kód
A táppénz 6-os kódja a terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenséget jelöli. Ezzel a kóddal a munkavállaló nem jogosult betegszabadságra, helyette a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénz jár. Jellemzően a szülés előtti 28 napban vagy a szülés utáni időszakban alkalmazzák. Fontos: A 6-os kódot nem szabad összekeverni a 9-es kóddal, amely a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenséget jelöli.
A táppénz mértéke a napi átlagkereset 50-60%-a, a jogszabályok szerint.
Táppénz 7-es kód
A 7-es kód közegészségügyi okból történő foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés (pl. karantén) vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn. Mértéke: 60% vagy 50%, amely az első naptól kezdve jár, mivel nem előzi meg betegszabadság.
Táppénz 8-as kód
A 8-as táppénz kód az egyéb betegség miatti keresőképtelenséget jelöli. Ez a leggyakoribb kód, amelyet az orvos saját jogú betegség esetén alkalmaz. A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadságnak számít (távolléti díj 70%-a), ezt követően jár a táppénz (alapesetben a napi átlagkereset 50-60%-a).
Táppénz 9-es kód
A táppénz 9-es kódja a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenséget jelöli. Ebben az esetben nem jár betegszabadság, a kismama az első naptól kezdve táppénzre jogosult. A táppénz alapja a jövedelem, és a biztosításban töltött idő függvényében vehető igénybe. Mértéke: Általában a jövedelem 60%-a (maximuma a minimálbér kétszeresének 1/30-ada naponta), kórházi ápolás esetén 50%.
A táppénz összege és számítása
A táppénz összegét számos tényező befolyásolja, elsősorban az érintett munkavállaló jövedelme, ami után biztosítottként társadalombiztosítási járulékot fizet. A táppénz alapja ugyanis ezen jövedelem naptári napi átlagának alapján lesz kiszámítva. A táppénz számítása során figyelembe veszik a bruttó társadalombiztosítási járulékköteles jövedelmet, valamint azt, hogy a beteg munkavállaló hány napot töltött táppénzen. Fontos tényező az is, hogy az érintett kórházi kezelés alatt áll-e, mert ez csökkentheti a táppénz mértékét.
A táppénz összege a megállapított naptári napi a bruttó 100% alap 60%-a, ha a munkavállaló legalább 730 napja biztosított, és otthon gyógyul. Ha ennél rövidebb ideig biztosított, vagy kórházban van, akkor a táppénz 50%-os mértékű lehet. A táppénz maximuma azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad részét naponta.
Mennyi a táppénz összege?
A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a törvényben meghatározott időszakra a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Táppénz számítási példa
Egy 300 000 Ft havi bruttó bér esetén, 180 nap feletti (60%-os) jogosultság esetén napi 11 400 Ft (300 000/252 nap * 0,6), míg 180 nap alatti jogviszony vagy kórház (50%-os) esetén napi 9 500 Ft (300 000/252 nap * 0,5) körül alakul, de a 2026-os plafon (kb. 21.467 Ft/nap) nem léphető túl. A számítás alapja az előző évi bruttó jövedelem, elosztva 252 munkanappal, majd megszorozva 0,6-dal (vagy 0,5-tel/100%-kal). Ez táppénz napi összege. A táppénz SZJA köteles jövedelem, de egyéni társadalombiztosítási járulék nem kerül belőle levonása.
Példaszámítás: 300 000 Ft havi bruttó bér (éves jövedelem: 3.600.000 Ft)
- Napi bruttó átlagkereset: 3.600.000 Ft / 252 munkanap = 14.285 Ft/nap
- Táppénz mértéke 60% (180 nap felett/otthoni): 14.285 Ft x 0,6 = 8.571 Ft/nap
- Táppénz mértéke 50% (kórház/2 év alatt): 14.285 Ft x 0,5 = 7.142 Ft/nap
- Bruttó táppénz 10 napra (60% esetén): 8.571 Ft x 10 = 85.710 Ft
Különleges helyzetek
Vannak olyan esetek, amikor a táppénz hosszabb ideig tart vagy speciális feltételek vonatkoznak rá. A tartós táppénz és a kórházi táppénz két olyan helyzet, amelyek külön szabályozás alá esnek.
Tartós táppénz időtartama
A táppénz alapvetően legfeljebb egy évig igényelhető, de ez az időtartam meghosszabbítható, ha a munkavállaló folyamatosan biztosított, és az orvosi igazolás alapján továbbra is munkaképtelen. A tartós táppénz ideje alatt is a korábban említett szabályok érvényesek a táppénz összegének kiszámítására, azzal a különbséggel, hogy egy évnél hosszabb betegség esetén újabb orvosi vizsgálatok és igazolások szükségesek a jogosultság fenntartásához, melyet a Kormányhivatal Pénzbeli Egészségbiztosítási Osztályán bírál, valamint döntenek az ellátás folyósításáról.
Kórházi táppénz
Ha a munkavállaló kórházi kezelésre szorul, a táppénz mértéke általában alacsonyabb, mint az otthoni betegállomány esetében. Ilyen esetekben a táppénz összege a megállapított naptári napi bruttó 100% alap 50%-a, szemben az otthoni gyógyulásnál megszokott 60%-os mértékkel. Ez a szabály abból a megfontolásból ered, hogy a kórházi kezelés során a beteg a kórházi ellátása során teljes ellátásban és betegápolásban részesül.
Mikor fizetnek magasabb összeget?
Vannak olyan helyzetek is, amikor a táppénz összegét növelhetik. Például, ha a munkavállaló baleseti táppénzt igényel, ezeknél az eseteknél a táppénz magasabb százalékos arányban kerül megállapításra. Baleseti táppénz esetében például a bruttó kereset 100%-a vagy 90%-a jár, függetlenül attól, hogy otthon vagy kórházban van a munkavállaló.
Tartós táppénz és nyugdíj
A hosszabb ideig tartó keresőképtelenség az ellátások folyósítása mellett a biztosítási időben is figyelembe vehető. A táppénzes időszak szolgálati időnek számít, így beszámít a nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időbe.
Fontos azonban, hogy a tartós táppénz nem hosszabbíthatja meg a nyugdíjba vonulás korhatárát, csak az ellátás ideje alatt biztosítási jogviszonynak minősül.
Gyermekápolási táppénz ideje és mértéke
Jogosultság: A biztosított szülő (anya vagy apa) jogosult rá, ha a gyermeke betegsége miatt nem tud munkát végezni.
Időtartam (életkor szerint):
- 1 éves kor alatt: Időkorlát nélkül
- 1-3 éves kor között: Évente és gyermekenként 84 naptári nap (egyedülállónak 168).
- 3-6 éves kor között: Évente és gyermekenként 42 naptári nap (egyedülállónak 84).
- 6-12 éves kor között: Évente és gyermekenként 14 naptári nap (egyedülállónak 28).
- A táppénz összege: Általában a napi átlagkereset 60%-a, ha a szülő legalább 730 nap folyamatos biztosítással rendelkezik. 50%-a, ha a folyamatos biztosítási idő kevesebb, mint 2 év, vagy ha a gyermeket kórházban ápolják. Maximuma 2026-ban: Naponta bruttó 21.520 Ft (a minimálbérhez kötve).
Táppénz veszélyeztetett terhesség esetén
A veszélyeztetett terhesség miatti táppénz (9-es kód) akkor beszélünk, ha a kezelőorvos megállapítja, hogy a várandós munkavállaló egészségi állapota vagy a magzat védelme indokolttá teszi a keresőképtelenséget.
Mértéke:
– általában 60%,
– kórházi ellátás esetén vagy rövidebb biztosítási idő alatt 50%.
A veszélyeztetett terhesség alatti táppénz időtartama beszámít a teljes, évente igénybe vehető táppénzkeretbe, és nem befolyásolja a későbbi GYED-jogosultságot.
Passzív táppénz
A passzív táppénz intézménye Magyarországon 2011. július 1-je óta megszűnt, így munkaviszony megszűnése után már nem igényelhető. Táppénz csak fennálló biztosítási jogviszony mellett jár.
Hogyan igényeljük a táppénzt?
A táppénz igénylése nem bonyolult folyamat, azonban néhány fontos lépést és dokumentumot be kell tartani annak érdekében, hogy az igénylő időben megkapja a támogatást. Íme egy lépésről lépésre útmutató, hogyan lehet táppénzt igényelni:
1. Igazolás beszerzése
Első lépésként a munkavállalónak orvosi igazolást kell kérnie a kezelőorvostól. Ez az igazolás tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, a munkavállaló munkakörét és a betegséggel kapcsolatos információkat: az ellátás kódját, a keresőképtelenség kezdetét és a végét. Tartós betegség esetén az orvos 2 hetente ad ki igazolást és jelzi az igazoláson, hogy a munkavállaló még nem lett keresőképes és azt is, hogy mikor kell felülvizsgálatra mennie. Fontos: Ha betegnek több munkaviszonya is van (és egyik munkakörét sem tudja ellátni), akkor annyi igazolást kell kérni a kezelőorvostól, ahány munkaviszony van. Minden igazoláson figyelni kell arra, hogy a megfelelő munkakör kerüljön rá.
2. A dokumentumok leadása a munkáltatónak
Miután az orvosi igazolás rendelkezésre áll, azt el kell juttatni a munkáltatónak/ munkáltatóknak.
3. Az igénylés társadalombiztosítási feldolgozása
A munkáltató által benyújtott táppénz igényt a Társadalombiztosítási Kifizetőhely vagy a Magyar Államkincsár dolgozza fel. A feldolgozás során a kifizető megvizsgálja a beteg egészbiztosítási jogviszonyát és itt derül ki, hogy hány %-os táppénzre lesz jogosult a dolgozó. 2026.01.01-től a jogviszony ellenőrzése az e-TB kiskönyv lekérdezésen keresztül történik. A munkavállalóknak is érdemes ellenőrizniük a jogviszonyukat. Ezt aa munkavállaló a magyarország.hu/betegéletút lekérdezéssel tudják megtenni à Ha valaki eltérést tapasztal, akkor azt a Kormányhivatal felé jelezni szükséges à Az eltérést kizárólag a munkavállaló tudja jelezni, ebben az ügyben a munkáltató nem járhat el helyette.
4. Táppénz kifizetése
A táppénz kifizetésének időtartama változhat, de általában 30 napon belül megtörténik. A kifizetés a társadalombiztosítás terhére történik, és közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára kerül. Ha a folyamat során bármilyen probléma merülne fel, a Társadalombiztosítási kifizetőhely / Államkincstér értesíti az érintettet, és kérheti a hiányzó dokumentumok pótlását.
5. Folyamatos igénylés hosszabb betegség esetén
Amennyiben a betegség hosszabb ideig tart, az orvosi igazolást folyamatosan kell leadni a munkáltató részére. Amennyiben a munkáltatónál van Társadalombiztosítási Kifizetőhely, akkor a kifizetést ő intézi, ha pedig nincs, akkor elektronikus úton továbbítja az igazolást az Államkincstár részére. A táppénz folytatása automatikusan történik, amennyiben minden dokumentáció rendben van.
Táppénz alatti felmondás
A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállaló speciális felmondási védelemben részesül.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással a táppénz időtartama alatt.
Táppénz alatti felmondás munkáltató részéről
A munkáltató kizárólag az alábbi esetekben mondhat fel táppénz alatt:
– a munkáltató jogutód nélkül megszűnik
– a munkavállaló próbaidőn van (próbaidő alatt a felmondási védelem nem él),
– azonnali hatályú felmondás indokolt (pl. súlyos kötelezettségszegés esetén).
A felmondási védelem nem terjed ki a közös megegyezésre – azt a munkavállaló elutasíthatja.
Táppénz: a munkáltató költsége
A táppénz első 15 napja betegszabadságnak minősül, amelyet a munkáltató fizet – ennek költsége a munkáltatót terheli.
A 16. naptól kezdődően a táppénzt a társadalombiztosítás finanszírozza, de saját jogú táppénz esetén az összeg 1/3-a munkáltató költsége.
A munkáltatónak közvetett költségei is vannak egy-egy betegség esetén: a kieső munkaerő pótlása, szervezési terhek, teljesítménykiesés.
Gyakori kérdések a táppénzről
1. Ki fizeti a táppénzt?
A táppénzt a betegszabadság első 15 naptári napját követően a társadalombiztosítás finanszírozza, de saját jogú táppénz esetén az összeg 1/3-a munkáltató költsége.
A táppénz első 15 napja betegszabadságnak minősül, amelyet a munkáltató fizet – ennek költsége a munkáltatót terheli.
2. Mennyi ideig lehet táppénzen lenni?
A táppénz legfeljebb egy évig járhat, de bizonyos esetekben, például tartós betegség esetén,méltányosságbólez meghosszabbítható, melyet a Kormányhivatal PEO folyósíthat. Az orvosi igazolás alapján a munkaképesség helyreállásáig folyamatosan igényelhető a táppénz.
3. Mekkora a táppénz összege?
A táppénz összege a megállapított naptári napi a bruttó 100% alap 60%-a, ha a munkavállaló legalább 730 napja biztosított, és otthon gyógyul. Ha ennél rövidebb ideig biztosított, vagy kórházban van, akkor a táppénz 50%-os mértékű lehet. A táppénz maximuma azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad részét naponta.
4. Hogyan számolják ki a táppénzt?
A táppénz összegét számos tényező befolyásolja, elsősorban az érintett munkavállaló jövedelme, ami után biztosítottként társadalombiztosítási járulékot fizet. A táppénz alapja ugyanis ezen jövedelem naptári napi átlagának alapján lesz kiszámítva. A táppénz számítása során figyelembe veszik a bruttó társadalombiztosítási járulékköteles jövedelmet, valamint azt, hogy a beteg munkavállaló hány napot töltött táppénzen, valamint a gyógyulási helyszínből (otthon vagy kórház) adódik össze. Otthoni gyógyulás esetén a táppénz mértéke magasabb (60%), míg kórházi ellátásnál alacsonyabb (50%).
5. Mi történik, ha a táppénz lejár, de még nem gyógyultam meg?
Ha a táppénz legfeljebb 1 évfolyósítási ideje lejár, és a munkavállaló továbbra sem képes dolgozni, akkor orvosi igazolással további ellátások is igényelhetők, például méltányossági táppénz vagy rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, attól függően, hogy mennyire súlyos a betegség.
6. Hány nap táppénz után vesznek el szabadságot?
A 30 napot meghaladó betegség alatt a munkavállalónak továbbra is jár a szabadság, mivel a betegség miatti keresőképtelenség idejét a munkában töltött időnek kell tekinteni. Tehát betegség miatt nem vesznek a szabadságok. A betegség miatti akadályoztatás idejére a munkáltató nem adhat ki szabadságot. Ha a betegség miatt a szabadság nem vehető ki, azt az akadály megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni.
7. Mi a passzív táppénz?
Passzív táppénznek azt az ellátást nevezték, amely a munkaviszony megszűnését követően is járt. A passzív táppénz intézménye Magyarországon 2011. július 1-je óta megszűnt, így munkaviszony megszűnése után már nem igényelhető. Táppénz csak fennálló biztosítási jogviszony mellett jár.
8. Hány nap táppénz jár gyermek után?
A gyermek miatti keresőképtelenség esetén igényelhető táppénzes napok száma a gyermek életkorától és a szülői státusztól függ.
9. Táppénz milyen napokra jár?
A táppénz minden olyan naptári napra jár – hétvégére is –, amelyre az orvos keresőképtelenséget állapít meg. A jogosultság tehát nem csak a munkanapokra korlátozódik.
10. Hány nap táppénz után nem jár cafeteria?
A cafeteria-juttatásokra vonatkozó szabályok munkáltatónként eltérhetnek. Sok munkáltató a munkában töltött időhöz köti a juttatásokat, így hosszabb, például 30 napot meghaladó táppénzes távollét esetén előfordulhat a juttatás csökkenése vagy szüneteltetése.
11. Hány nap táppénz után kell üzemorvosi vizsgálat?
Általánosságban a munkavállaló soron kívüli üzemorvosi vizsgálata 6 hónapot meghaladó folyamatos táppénz (keresőképtelenség) után kötelező, hogy az orvos véleményezze az egészségi állapotot a munkába állás előtt. Bizonyos esetekben vagy munkaköröknél a munkáltató már korábban, akár 30 nap után is kezdeményezheti a vizsgálatot.
12. Munkáltató táppénz ellenőrzése
A munkáltató jogosult ellenőrizni, hogy a munkavállaló a keresőképtelenség idején betartja-e az előírt magatartási szabályokat (például a gyógyulás helyére vonatkozó előírásokat). Az ellenőrzésnek azonban arányosnak kell lennie, és nem járhat zaklatással vagy a magánszféra indokolatlan korlátozásával.
Miben segíthet a Forvis Mazars?
A Forvis Mazars segíthet a bérszámfejtés kezelésében, beleértve a táppénz ellátás kifizetésének pontos számítását és adminisztrációját. A vállalat biztosítja, hogy a munkavállalók táppénze időben és pontosan kerüljön kifizetésre, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat.
Bérszámfejtések szolgáltatások
A Forvis Mazars jogi szakértői segítséget nyújthatnak a munkavállalókkal kapcsolatos jogi kérdésekben, beleértve a táppénzre való jogosultságot, a betegszabadság és a táppénz közötti különbségeket, valamint a munkavállalói jogokkal kapcsolatos egyéb információkat. Jogi tanácsadás