Cikkünkben áttekintjük a fizetett szabadság alapjait, beleértve a szabadság számítását és mértékét, valamint a szabadság igénylésének és kezelésének módját. Megvizsgáljuk a szabadságra vonatkozó jogi kereteket, különleges eseteket és gyakran felmerülő kérdéseket is. Célunk, hogy átfogó képet adjunk a témáról, amely segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt megérteni és kezelni a fizetett szabadságot.
A fizetett szabadság fogalma
A fizetett szabadság a munkavállalók számára biztosított törvényi juttatás, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók a fizetésük elvesztése nélkül távol maradjanak a munkától. A fizetett szabadság célja, hogy a munkavállalók pihenjenek, regenerálódjanak, és személyes ügyeiket intézhessék. Ez hozzájárul a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásához, valamint a dolgozók egészségének és jólétének javításához.
A fizetett szabadság mértéke országonként és munkahelyenként eltérő lehet. Az Európai Unió tagállamaiban a munkaügyi törvények előírják a minimális fizetett szabadság mértékét, amely általában évente legalább 20 munkanap. Ezen kívül a tagállamok saját jogszabályokat is hozhatnak a fizetett szabadsággal kapcsolatban, amelyek további előnyöket nyújthatnak a munkavállalóknak.
Az egyes országok munkaügyi jogszabályai gyakran részletezik a szabadságra való jogosultság feltételeit, például a munkaviszony időtartamától vagy a ledolgozott órák számától függően. A törvények meghatározzák a szabadság mértékét és a felhasználás feltételeit is, például a szabadság igénylésének eljárását, a munkáltatóval való egyeztetést, valamint a szabadságra vonatkozó tájékoztatás és engedélyezés módját.
A fizetett szabadság jogi szabályozása biztosítja, hogy a munkavállalók tisztességes és méltányos bánásmódban részesüljenek, és védelmet nyújt számukra a munkáltatói visszaélések ellen. Az egyes munkahelyeken a kollektív szerződések vagy a vállalati szabályzatok további részleteket tartalmazhatnak a szabadságra vonatkozóan, amelyek a munkavállalók számára kedvezőbb feltételeket is biztosíthatnak.
Szabadság mértéke
Magyarországon a fizetett szabadság mértékét a Munka Törvénykönyve szabályozza, amely meghatározza a munkavállalóknak járó minimális szabadságnapok számát és a szabadság kiszámításának módját, eszerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
A törvényi minimum
Az alapszabadság mértéke évente 20 munkanap, amely minden munkavállalónak jár. A Munka Törvénykönyve 117. §-a részletesen meghatározza az életkor után járó pótszabadság szabályait. A törvény célja, hogy figyelembe vegye a munkavállalók életkorával együtt növekvő regenerációs igényt, ezért az évi 20 nap alapszabadság mellett a dolgozók életkoruk alapján további pótszabadságra jogosultak.
A pótszabadság mértéke 25 éves kortól indul, majd több lépcsőben emelkedik, egészen 45 éves korig, amikor a munkavállalót évente 10 nap életkor szerinti pótszabadság illeti meg (Mt. 117. §).
A munkavállalók szabadsága életkoruk alapján, amely a következő módon alakul:
- 25. életévétől 1,
- 28. életévétől 2,
- 31. életévétől 3,
- 33. életévétől 4,
- 35. életévétől 5,
- 37. életévétől 6,
- 39. életévétől 7,
- 40. életévétől 8,
- 43. életévétől 9,
- 45. életévétől 10 munkanap pótszabadság jár.
A szabadság mértékének pontos meghatározása a munkavállaló munkaviszonyának kezdete, kora, családi állapota és a kollektív szerződések vagy munkáltatói szabályok alapján történik.
Fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a rájuk vonatkozó szabályokkal, és hogy időben egyeztessenek a munkáltatóval a szabadság ütemezéséről és felhasználásáról (MT. 122§):
- A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
- A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
- A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
- A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
Gyermekek után járó pótszabadság
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár. A pótszabadság mértéke a gyermekek számától függően a következő:
- Egy gyermek után: 2 munkanap
- Két gyermek után: 4 munkanap
- Kettőnél több gyermek után: 7 munkanap
Fontos megjegyezni, hogy a pótszabadság nem azonos a rendes éves szabadsággal. A pótszabadságot a munkavállaló a saját igényei szerint veheti ki, a munkáltatóval egyeztetve , amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A gyermek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
További tudnivalók:
- A pótszabadság mértéke fogyatékos (súlyos, tartós beteg) gyermek esetén 2 munkanappal növekszik minden fogyatékos (beteg) gyermek után.
- A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
- A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – a szabadság arányos része jár.
A pótszabadság törvényben rögzített juttatás, így a munkáltató köteles azt kiadni a jogosult munkavállalónak. A pótszabadságra a munkavállalónak nincs kötelezettsége, de nem is mondhat le róla egyoldalúan. A pótszabadság kiadásának módját a munkáltató szabályozhatja, de a munkavállaló igényeit figyelembe kell venni.
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, mely igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
A szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10%-ára jogosult a munkavállaló, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra megfizetett gyermekgondozási díj (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) összegével.
A fiatal munkavállalónak (18 év alatt) évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
A munkavállalónak, ha
a) megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár.
A fizetett szabadság hány százaléka a fizetésnek?
A fizetett szabadság alatt a munkavállaló a teljes bruttó fizetésére jogosult. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ki kell fizetnie a munkavállalónak a szokásos alapbérét, a pótlékokat és a juttatásokat is.
Mi az a szabadságmegváltás?
A szabadságmegváltás azt jelenti, hogy a munkaviszony megszűnésekor az időarányosan ki nem vett szabadságért a munkáltató pénzt fizet a munkavállalónak.
A szabadságmegváltás csak a munkaviszony megszűnésekor kötelező. Ez magában foglalja a felmondást, a közös megegyezést, a nyugdíjazást és a sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívás esetét is. Csak a ki nem vett, az időarányosan járó szabadságot lehet megváltani. Az apaszabadságot, a betegszabadságot, a tanulmányi szabadságot, és a fizetés nélküli szabadságot nem lehet megváltani. Miután a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára, így annak megváltására a szabadság idejére járó távolléti díjnak megfelelő összegre jogosult.
Fontos tudnivalók:
- A szabadságmegváltás összege után a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is.
- A szabadságmegváltás nem kötelező a munkavállaló számára. A munkavállaló kérheti a ki nem vett szabadság kiadását is a munkaviszony megszűnése előtt, ha a felek ebben meg tudnak állapodni.
Mit kell tudni az apaszabadságról?
- Az apaszabadság Magyarországon egy olyan juttatás, amely a gyermeke születése vagy örökbefogadása után jár az apának. Jelenleg, 2026-ban az alábbiak a legfontosabb tudnivalók az apa szabadságról:
- Meddig jár az apaszabadság? Az apa a gyermek születését vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig 10 munkanap szabadságra jogosult.
- Mikor vehető igénybe? Az apaszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
- Fizetés az apaszabadság alatt: Az apaszabadság első 5 napjára a dolgozónak jár a teljes távolléti díj 100%-a. A fennmaradó 5 napra azonban csak a távolléti díj 40%-a jár.
- Kötelező kivenni az apaszabadságot? Az apaszabadság igénybevétele nem kötelező a dolgozó számára.
Jogszabályi háttér: Az apaszabadságra vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 118§ (4) és a 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályozza.
Fizetés nélküli szabadság - feltételek és tudnivalók
Fizetés nélküli szabadság igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve és a munkaszerződés határozza meg.
Meddig tarthat a fizetés nélküli szabadság? Nincs pontosan meghatározva, azonban egyes esetekben törvény írja elő a fizetetlen szabadság biztosítását és annak hosszát, de igényelhető egyéb esetekben is, azonban a munkáltató szabadon dönthet a szabadság jóváhagyásáról, és nem köteles megadni azt. Amennyiben pedig jóváhagyja, úgy saját maga által szabott feltételekhez kötheti.
Hogyan kell igényelni a fizetés nélküli szabadságot? A fizetés nélküli szabadságot írásban kell igényelni a munkáltatónál. Az igényléshez meg kell adni a szabadság kért kezdő és befejező időpontját, valamint az indokot.
Milyen indokokkal lehet igényelni a fizetés nélküli szabadságot? A fizetés nélküli szabadságot bármilyen indokkal lehet igényelni. Törvény erejénél fogva gyermek gondozása, hozzátartozó tartós ápolása és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése esetén, ha munkavállaló megfelel a törvényben foglaltaknak, úgy a munkáltató köteles jóváhagyni a fizetés nélküli szabadság kérelmét. Fizetés nélküli szabadság nem csak a törvényben foglalt indokkal adható. Igényelhető egyéb esetekben is, például hosszabb külföldi utazás vagy lakásfelújítás idejére. Ebben az esetben azonban a munkáltató szabadon dönthet a szabadság jóváhagyásáról, és nem köteles megadni azt.
Fizetés a fizetés nélküli szabadság alatt: A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap fizetést. Nem járnak továbbá a munkaviszony alapján járó egyéb juttatások sem, mint például a cafeteria juttatás vagy a bónusz.
Biztosítás a fizetés nélküli szabadság alatt: A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem minősül biztosítottnak a társadalombiztosítási jogszabályok alapján. A munkavállalónak lehetősége van önkéntes egészségbiztosítást kötni a fizetés nélküli szabadság idejére.
Munkaviszony a fizetés nélküli szabadság alatt: A fizetés nélküli szabadság nem minősül munkaszüneti időnek.
Haláleset után járó szabadság
A haláleset után járó szabadság vagy köznyelvben „Rendkívüli szabadság” külön kategóriába tartozik, és nem az éves fizetett szabadság része. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló közeli hozzátartozó halála esetén 2 munkanap fizetett távollétre jogosult.
Ez minden olyan családtagra vonatkozik, akit a törvény közeli hozzátartozóként nevesít: szülő, nagyszülő, gyermek, házastárs, élettárs, testvér, házastárs közeli hozzátartozói.
A vonatkozó előírás a Munka Törvénykönyve 55. § (1) bekezdés f) pontja, amely úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól:
55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (…)
f) hozzátartozója halálakor két munkanapra.
A távollét célja, hogy a munkavállaló:
- intézni tudja a halálesettel kapcsolatos hivatalos ügyeket,
- részt vehessen a temetésen,
- lehetősége legyen az érzelmi megterhelés feldolgozására.
Szülés után felhalmozódott szabadság
A szülési szabadság ideje alatt a munkavállaló jogosult a ki nem adott szabadságra. A szülési szabadság maximális időtartama 24 hét (168 nap), és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (GYED, GYES, GYET) első 6 hónapja alatt is jár a szabadság.
A jogi háttér: Munka Törvénykönyve (Mt.) 124. § (4)–(6) bekezdések - Ezek írják elő, hogy mely időszakokra jár szabadság, hogyan kell nyilvántartani, és milyen időkeretben kell kiadni.
Mely időszakokra halmozódik a szabadság?
A munkavállaló az alábbi időszakokra jogosult szabadság felhalmozódására:
● a szülési szabadság teljes időtartama alatt,
● a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára,
● ikergyermekek esetén az első 12 hónapra.
Hogyan kell kiadni a felhalmozódott szabadságot?
A szabadság kiadására a munkába állástól számított 60 napon belül sort kell keríteni. A munkáltató a szabadság kiadását ütemezheti, azonban:
- figyelembe kell vennie a munkavállaló érdekeit,
- nem hátráltathatja a munkavállaló fokozatos visszailleszkedését,
- köteles minden felhalmozott napot természetben kiadni.
Miért fontos ez a szabályozás?
A jogszabály célja, hogy a kisgyermekes szülők:
- ne kerüljenek hátrányba a távollétük miatt,
- biztosítsa számukra a megfelelő regenerációs időt a munkába való visszatéréskor,
- védje a munkavállalókat a szabadság elvesztésével vagy elmaradó kifizetésekkel szemben.
Hogyan tud segíteni egy bérszámfejtő iroda a szabadságok kezelésében?
Egy bérszámfejtő iroda többféleképpen is segíthet egy cégnek a fizetett szabadság kezelésében és számolásában. Nézzük, hogy hogyan tudják támogatni a vállalatokat ezen a területen:
Jogszabályi megfelelőség biztosítása: A bérszámfejtő iroda naprakész a munkaügyi és adózási jogszabályokkal, így biztosítják, hogy a cég a szabadságok számítása és kezelése terén megfeleljen a törvényi előírásoknak.
Szabadság számítás és nyilvántartás: A bérszámfejtő iroda felel a munkavállalók szabadságának kiszámításáért, beleértve az alapszabadságot, a pótszabadságokat és az életkor vagy családi állapot alapján járó extra napokat. A cég számára pontos és naprakész nyilvántartást vezetnek a munkavállalók szabadságáról.
Szabadság tervezés és ütemezés: A bérszámfejtő iroda segíthet a munkáltatónak és a munkavállalóknak a szabadság ütemezésében, hogy az megfeleljen a cég működési igényeinek és a munkavállalók igényeinek is.
Pénzügyi számítások és kifizetések kezelése: A bérszámfejtő iroda kiszámítja a szabadság alatt járó bér összegét, valamint intézi a szabadságmegváltás kiszámítását és kifizetését a munkavállalók részére a munkahely elhagyása esetén.
Tanácsadás és ügyfélszolgálat: A bérszámfejtő iroda tanácsot nyújt a cég vezetésének és a munkavállalóknak a szabadság igénybevételével kapcsolatban. Segítenek megérteni a különböző szabadságfajtákat és azok igénybevételének feltételeit.
Adatvédelem és biztonság: Az iroda gondoskodik a munkavállalók személyes és munkaügyi adatainak biztonságáról és védelméről.
Amennyiben vállalkozásodnak segítségre van szüksége, a Forvis Mazars bérszámfejtő csapata örömmel áll a cég rendelkezésére.
Ismerje meg a Forvis Mazars szolgáltatásait: Bérszámfejtési szolgáltatások