ESG beszámoló és Fenntarthatósági jelentés- megfelelés a hatályos EU-s és magyar szabályozásnak

Magyarországon két, egymással párhuzamos, de eltérő logikájú kötelezettségi rendszer működik. Egyrészt az EU-s CSRD-hez kapcsolódóan a Számviteli törvény alapján az ESRS (európai fenntarthatósági jelentéstételi) standardok szerinti, auditált fenntarthatósági jelentés a vállalatok egy meghatározott körére vonatkozó kötelezettség. Másrészt a magyar ESG törvény fenntarthatósági célú átvilágítási és kockázatkezelési elvárásokat rögzít, és ehhez kapcsolódó ESG beszámolót is előír, ugyanakkor a kötelezetti kör és a teljesítési szabályok az elmúlt időszakban többször módosult, így sokak számára még mindig kérdés, hogy mikor és minek kell megfelelni.

Milyen előírásokat tartalmaz a magyar ESG törvény?

A 2023. évi CVIII. törvény (magyar ESG törvény) célja olyan vállalati átvilágítási és kockázatkezelési keretrendszer bevezetése, amely segíti a nagyvállalatokat abban, hogy a működésükben és közvetlen beszállítói láncukban felmerülő ESG (környezettel, társadalommal f és vállalatvezetéssel kapcsolatos fenntarthatósági) kockázatokat azonosítsák, megelőzzék és kezeljék. A szabályozás fókusza a gyakorlatban ezért elsősorban a folyamatok és kontrollok kialakításán, valamint a beszállítói megfelelés kezelésén van.

A fenntarthatósági célú átvilágítás jellemző kötelezettségei

Az átvilágítási kötelezettségek teljesítése tipikusan azt jelenti, hogy a vállalat működő rendszert alakít ki az ESG-kockázatok kezelésére, amely kiterjed:

• kockázatkezelési rendszer és felelősségi körök meghatározására,
• rendszeres kockázatelemzések végzésére a saját működésben és a közvetlen beszállítói körben,
• megelőző és korrekciós intézkedések meghozatalára és dokumentálására,
• a közvetlen beszállítók nyilatkoztatására és a kapcsolódó megfelelőségi elvárások kezelésére,
• valamint panaszkezelési és felülvizsgálati mechanizmusok működtetésére.

A szabályozás közvetetten a kötelezett vállalatok üzleti partnereire is hatással lehet, különösen a közvetlen beszállítókra, akiknek a vállalat elvárásai szerint nyilatkozniuk kell a releváns társadalmi, etikai és környezetvédelmi normák teljesítéséről.

Az ESG beszámolóra vonatkozó aktuális szabályok

Az ESG beszámoló a vállalat előző üzleti évben végzett ESG-vel kapcsolatos átvilágítási és kockázatkezelési tevékenységeit mutatja be, a hatósági rendeletben rögzített formai és tartalmi követelmények szerint,

Fontos, hogy a jogszabály-módosítások eredményeképpen a 2024–2026-os üzleti évekre készülő ESG beszámolókat nem kell a hatóság benyújtani és nem kell közzétenni, miközben az előírásoknak maradéktalanul meg kell felelni és a beszámolót független tanúsítóval is ellenőriztetni szükséges.

Milyen vállalatokat érint a magyar ESG törvény és mikortól?

A magyar ESG törvény kötelezetteinek köre a módosítások nyomán jelentősen szűkült. A jelenlegi szabályozás szerint kötelezett jellemzően az a magyarországi székhelyű nagyvállalat, amely eléri a jogszabályban meghatározott küszöbértékeket, és főtevékenysége szerint a kijelölt ágazati (TEÁOR) körbe tartozik.

Az ESG törvény szerinti kötelezettség akkor áll fenn, ha a vállalat:

• legalább 90 milliárd forint árbevételt ér el,
• 500 főnél több munkavállalót foglalkoztat,
• és a főtevékenysége a kijelölt TEÁOR-ágazatok valamelyikébe tartozik.

A kötelezett nagyvállalatok kötelesek a saját tevékenységüket és a kockázatosnak minősített közvetlen beszállítóikat is ESG kockázati szempontból átvilágítani azzal a könnyítéssel, hogy átmenetileg (2027. június 30-ig) mikro- és kisvállalkozások ESG adatszolgáltatása tilos, a középvállalkozások esetében pedig adatszolgáltatás kérhető, csak önkéntes alapon. 

Milyen előírásokat tartalmaz a Fenntarthatósági jelentési kötelezettségről a Számviteli törvény (CSRD/ESRS)?

Az EU CSRD (Corporate Sustainanility Reporting Directive / vállalati fenntarthatósági jelentésételi direktívája) alapján, amely rendelkezéseit a magyar tartalmazza, a kötelezett nagyvállalatoknak az éves beszámoló keretében, az üzleti jelentés részeként kell elkészíteniük az ESRS standardok szerinti fenntarthatósági jelentést, amely a vállalat stratégiáját, üzleti modelljét, kockázatait, célkitűzéseit és teljesítménymutatóit fenntarthatósági szempontból, rendszerszinten mutatja be. A jelentés alapját a kettős lényegesség elve adja, amely egyszerre vizsgálja a vállalat fenntarthatósági hatásait és a fenntarthatósági tényezők vállalatra gyakorolt pénzügyi kockázatait/lehetőségeit.

A CSRD jelentéstételhez kapcsolódóan kiemelten fontos követelmény a bizonyosságnyújtás (assurance), ami a riportolási folyamatok, az adatminőség és a belső kontrollkörnyezet auditálhatóságát teszi kulcskérdéssé már a felkészülés során.

Milyen vállalatokat érint a Fenntarthatósági jelentés és mikortól?

Az EU 2025-ös, könnyítéseket és mentesítéseket tartalmazó Omnibus irányelve következtében a CSRD második és harmadik hullámának bevezetése két évvel eltolódott, ezért:

• a nem közérdeklődésre számot tartó (PIE) nagyvállalatok  első jelentési éve a 2027-ben induló üzleti év,
• a tőzsdei KKV-k és egyes pénzügyi intézmények első jelentési éve a 2028-ban induló üzleti év
• A jelentésre nem kötelezett KKV-k az EU ajánlásai alapján az egyszerűsített VSME szabvány szerint készíthetik el önkéntes jelentésüket.

A PIE  (jellemzően tőzsdei) nagyvállalatok esetében  fenntarthatóági jelentéstételi kötelezettség: számukra már a 2024-es üzleti évtől fennáll az ESRS-alapú jelentéskészítés.

Hogyan tud segíteni a Forvis Mazars a fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámoló összeállításában?

Ügyfeleinket végigkísérjük a teljes felkészülési és teljesítési folyamaton. Személyre szabott konzultáció keretében felmérjük, hogy a vállalat milyen kötelezettségek alá esik, milyen időzítéssel érintett, és hol vannak a legnagyobb kockázatok az adatok, folyamatok és kontrollok oldalán. Ezt követően ütemezett megvalósítási tervet alakítunk ki, amely a vállalat működéséhez illeszkedve támogatja a stratégia, az adatgyűjtés, a riportolás és az auditálhatóság megteremtését.

Díjmentes fenntarthatósági tanácsadás

Fenntarthatósági szolgáltatások

CSRD szerinti jelentéskészítés és bizonyosságnyújtás (assurance)

A fenntarthatósági információk iránti igény és a kötelező riportálás elterjedése miatt a vállalatoknak ma már nem elég „összegyűjteni” az ESG adatokat: azoknak következetesnek, dokumentáltnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A Forvis Mazars támogatást nyújt a fenntarthatósági jelentések összeállításában, a jelentési logika kialakításában, az adatok validálásában és a belső kontrollok megerősítésében, hogy a jelentések megfeleljenek az ESRS követelményeknek és a bizonyosságnyújtási elvárásoknak. Igény szerint segítünk tematikus igazolások előkészítésében is, például kibocsátási adatok és ESG információk hitelesítésének támogatásában.

Részletek

Stratégia és átvilágítás és fenntarthatósági audit

A fenntarthatósági stratégia akkor működik, ha az üzleti célokkal összhangban, konkrét vállalásokkal, mérhető KPI-okkal és megvalósítható programokkal rendelkezik. A Forvis Mazars támogatja a stratégia kialakítását és integrálását, beleértve a kettős lényegességi vizsgálat lefolytatását, a kockázatok és lehetőségek strukturált feltárását, valamint a releváns értéklánc-szegmensek átvilágítását. A magyar ESG törvényhez illeszkedően külön hangsúlyt helyezünk az ellátási lánc kockázatainak értékelésére, a beszállítói nyilatkoztatási rendszer kialakítására és a kockázatkezelési keretek bevezetésére.

Részletek

ESG stratégia és megvalósítás

A fenntarthatósági megfelelés a legtöbb szervezetnél működési átalakítást igényel: új adatforrásokat kell bevonni, folyamatokat és kontrollokat kell beépíteni, és tisztázni kell a felelősségi köröket. A Forvis Mazars abban segít, hogy a fenntarthatóság a vállalati tervezés és a mindennapi működés részévé váljon, csökkentse a kockázatokat és új értékteremtési lehetőségeket nyisson. A támogatás kiterjedhet az érintetti bevonás megtervezésére, a fenntarthatósági kommunikáció megerősítésére, a governance és kontrollkörnyezet fejlesztésére, valamint integritási és korrupcióellenes programok kialakítására és felülvizsgálatára is.

Részletek

Fenntartható pénzügyek – ESG adatszolgáltatás

A fenntarthatósági és ESG elvárások egyre erősebben hatnak a finanszírozási döntésekre is: a transzparens ESG adatok, a taxonómiai megfelelés és a hiteles jelentéstétel sok esetben a forrásbevonás és a partneri együttműködések feltétele. A Forvis Mazars segít a vállalatoknak abban, hogy a fenntarthatósági szempontok összhangban legyenek a pénzügyi döntésekkel és stratégiákkal, és támogatást nyújt az EU Taxonómia értelmezésében és gyakorlati alkalmazásában is.

Részletek

Fenntarthatósági kérdések (GYIK)

Mi a Magyarországon elfogadott két jelentéskötelezettség, és mi a céljuk?

Magyarországon egymás mellett létezik a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentéstétel a Számviteli törvény alapján, valamint a magyar ESG törvény szerinti fenntarthatósági átvilágítás és ESG beszámoló. A két rendszer közös célja a vállalati átláthatóság növelése és a fenntarthatósági kockázatok kezelése, ugyanakkor eltérő fókuszúak: a CSRD egy standardizált, auditált jelentési keretrendszer, míg az ESG törvény elsősorban a kockázatkezelésre és a közvetlen beszállítói kör átvilágítására koncentrál.

Milyen vállalatokat érint az ESG törvény, és mikor kell beszámolniuk?

A módosítások alapján az ESG törvény kötelezetteinek köre szűkebb: jellemzően csak a legnagyobb vállalatok kötelezettek (árbevétel, létszám és TEÁOR-érintettség alapján). A 2024–2026-os időszakban pedig átmeneti könnyítések érvényesek, amelyek szerint az ezekre az üzleti évekre készülő ESG beszámolókat nem kell a hatóság felé benyújtani és közzétenni.

Kikre vonatkozik a Fenntarthatósági jelentés, és milyen szempontok a meghatározók?

A fenntarthatósági jelentéstétel lépcsőzetesen terjed ki a vállalatokra a CSRD bevezetési üteme szerint, és ESRS-alapon, az üzleti jelentés részeként valósul meg. A megfelelés szempontjából tipikusan kulcskérdés az adatgyűjtés és az auditálhatóság kialakítása, mert a jelentéshez kapcsolódóan bizonyosságnyújtás (assurance) elvárás is társul.

Milyen következményekkel jár a közzététel elmulasztása?

A fenntarthatósági jelentés esetében a Számviteli törvény általános mulasztási szabályai alkalmazandók. Az ESG törvény szerinti kötelezettségek hatósági felügyelethez kapcsolódnak, ugyanakkor a 2024–2026-os időszakban a benyújtás és közzététel tekintetében átmeneti felmentések érvényesek, ami felkészülési időt biztosít.

Mit kell tartalmaznia az ESG beszámolónak és a Fenntarthatósági jelentésnek?

Az ESG beszámoló a vállalat átvilágítási és kockázatkezelési rendszerét, a feltárt kockázatokat, a megelőző és korrekciós intézkedéseket, a beszállítói megfelelőségi folyamatot és a panaszkezelési mechanizmusokat mutatja be. A fenntarthatósági jelentés ezzel szemben ESRS standardok szerint, kettős lényegességre építve ismerteti a vállalat stratégiáját, üzleti modelljét, kockázatait, célkitűzéseit, teljesítménymutatóit és a releváns értéklánc-adatokat, biztosítva a bizonyosságnyújtási elvárások teljesítését is.

Mikor és miért fontos a beszámolók és jelentések közzététele?

A közzététel a transzparenciát és a piaci bizalmat erősíti. A CSRD/ESRS szerinti fenntarthatósági jelentés az üzleti jelentés részeként, az éves beszámolóval összhangban jelenik meg. A magyar ESG törvény esetében a 2024–2026-os átmeneti időszakban a benyújtás és közzététel alóli felmentés miatt a fókusz jellemzően a felkészülésen, a folyamatok kialakításán és a kockázatkezelési rendszer működtetésén van.

Miben tud segíteni a Forvis Mazars?

A Forvis Mazars gyakorlati és teljeskörű támogatást nyújt a vállalatoknak a CSRD/ESRS szerinti fenntarthatósági jelentéstétel és a magyar ESG törvény szerinti átvilágítási–kockázatkezelési megfelelés teljesítésében. Szakértőink segítenek abban, hogy a kötelezettségek értelmezése ne csak „jogi feladat” legyen, hanem egy olyan megvalósítható program, amelyben az adatok, folyamatok, felelősségek és kontrollok auditálható módon felépülnek.

Az alábbiakban számíthat ránk:

• Kötelezettségi kör és ütemezés tisztázása: gyorsan megmondjuk, hogy a szervezetet melyik szabályozás érinti (CSRD/ESRS, Számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentés, magyar ESG törvény), és milyen határidőkkel kell számolni a friss ütemezések alapján.
• Felkészülési program felépítése: kialakítjuk a teendők ütemtervét, szerepköreit és a szükséges belső együttműködési modellt (pénzügy, jog, beszerzés, HR, EHS, compliance), hogy a jelentéstétel ne ad hoc adatgyűjtés, hanem működő rendszer legyen.
• ESRS/CSRD szakmai támogatás: gap elemzés, kettős lényegességi értékelés, adatmodell és riportolási folyamat kialakítása, valamint az értéklánc‑adatok kezelése úgy, hogy a jelentés megfeleljen az ESRS elvárásoknak és a bizonyosságnyújtásra is felkészüljön.
• Magyar ESG törvény szerinti megfelelés: átvilágítási és kockázatkezelési keretrendszer kialakítása, beszállítói nyilatkoztatás és kontrollok megtervezése, valamint az ESG beszámoló összeállításának támogatása az aktuális átmeneti szabályok figyelembevételével.
• Auditálhatóságra és tanúsításra való felkészítés: támogatjuk a belső kontrollkörnyezet, dokumentáltság és adatminőség fejlesztését, hogy a fenntarthatósági információk a gyakorlatban is ellenőrizhetők, konzisztensak és auditra kész állapotúak legyenek.
• CSRD szerint készült jelentések auditja

Mit jelent a fenntarthatóság a vállalatok működésében?

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy egy vállalat működése során figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat, és hosszú távon is felelős módon működik. Ide tartozik például az erőforrások hatékony felhasználása, a környezeti hatások csökkentése, a munkavállalók és a közösségek iránti felelősségvállalás, valamint az átlátható vállalatirányítás.

A vállalatok számára a fenntarthatóság ma már nemcsak reputációs kérdés, hanem üzleti és finanszírozási szempontból is fontos tényező. A befektetők, üzleti partnerek és szabályozók egyre inkább elvárják, hogy a cégek mérhető módon mutassák be fenntarthatósági teljesítményüket, például fenntarthatósági jelentések vagy ESG beszámolók formájában.

Mi az az ESG?

Az ESG az Environmental, Social és Governance (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok rövidítése. Ez egy olyan keretrendszer, amely segít értékelni, hogy egy vállalat mennyire működik felelősen és fenntartható módon.

Az ESG három fő területet foglal magában:

• Environmental (környezeti tényezők): például energiafelhasználás, kibocsátások, hulladékgazdálkodás vagy klímavédelmi intézkedések.
• Social (társadalmi tényezők): a munkavállalók, a beszállítók és a közösségek iránti felelősség, például munkakörülmények, esélyegyenlőség vagy emberi jogok.
• Governance (vállalatirányítás): a vállalat irányításának átláthatósága, etikai működése, korrupcióellenes intézkedései és a vezetői felelősségvállalás.

Készen áll a CSRD/ESRS és a magyar ESG követelmények teljesítésére?
Szakértőink segítenek felmérni a kötelezettségeket, kialakítani az adat- és folyamati alapokat, és felkészülni a jelentéstételre és assurance-ra.

Kapcsolatfelvétel