Megjelent a ViDA implementáció magyarországi tervezete

A kiadvány egy tájékoztató jellegű anyag a szakmai szervezetek és a piaci szereplők részére, amelyben a NAV és az NGM szakértői bemutatják a ViDA (VAT in the Digital Age) magyarországi implementációjának koncepcióját a kötelező elektronikus számlázásra vonatkozóan. Jelenlegi állapotában még nem egy részletes megvalósítási terv, és nem tekinthető végleges álláspontnak sem: a hatóságok elsősorban a társadalmi egyeztetések eredményei alapján kívánják azt módosítani és pontosítani.

Jön a kötelező e-számlázás?

A koncepció alapján kötelező lesz az elektronikus számlázás a legtöbb ügylettípus esetében. Míg a ViDA-irányelv kizárólag a Közösségen belüli ügyletek esetében tenné ezt kötelezővé, ugyanakkor a magyar szabályozás majdnem mindenre kiterjedően elő kívánja írni az e-számlázást. Ezek alapján a kötelezettség az alábbi területekre fog kiterjedni:

• a belföldi adóalanyok közötti (B2B) ügyletekre,
• a határon átnyúló, Közösségen belüli B2B ügyletekre, valamint
• a B2G (business-to-government) ügyletekre.

A számlakibocsátási határidők tekintetében a Közösségen belüli ügyleteknél a teljesítést követő 10 napos határidő kerül bevezetésre, míg belföldi relációban a jelenlegi 8 napos szabály változatlan marad.

Ami a formát illeti, a magyarországi megvalósítás várhatóan az Áfa tv. rendelkezéseire fog épülni, és az EN 16931 európai szabvány szerinti strukturált adatmodellből fog kiindulni. A szabvány végleges magyar verzióját a jogalkotó még nem publikálta. A cél az, hogy a számlázás és az adatszolgáltatás egységes, digitális alapokra kerüljön, biztosítva a jogszabályoknak megfelelő adattartalmat és a biztonságos adatátvitelt. Ez az új koncepció több kulcsterületen hozna változásokat.

Papíralapú számla kizárólag magánszemélyek és Európai Unión kívüli vevők esetében állítható ki, azonban a felek ezekben az esetekben is dönthetnek az e-számla alkalmazása mellett.

Pdf helyett adatalapú e-számla (EN 16931)

A koncepció egyik lényegi eleme, hogy az „elektronikus számla” fogalma adatalapú megközelítésre épül: a számlának géppel feldolgozható, strukturált formátumban kell rendelkezésre állnia, az EN 16931 európai szabvány alapján. A magyar megoldás az EU-s „core” adattartalmon túl helyi kiegészítéseket is tartalmazna, amelyek pontosítása várhatóan a szabvány 2026-os verziójához fog igazodni.

A lényeg tehát, hogy a számlát minden esetben strukturált XML-ként kell létrehozni, még akkor is, ha a vevő számára a megjelenítés papíron történik. Ezzel összefüggésben a dokumentum azt is rögzíti, hogy Magyarország nem fogja megengedni a hibrid számlázást (PDF + mellékelt XML), a számlának minden esetben az EN 16931 alapján kialakított XSD-nek megfelelő XML-ként kell előállnia. Ez jelentős változást jelent, tekintettel arra, hogy a vállalkozások eddig előnyben részesítették a PDF-alapú számlákat (akár a papíralapú változat elektronikus másolataként is).

A számlakép (az ember által olvasható változat) alapesetben opcionális lesz, kivéve a magánszemély részére kiállított számlánál, ahol kötelező létrehozni. Fontos elv, hogy a számlakép nem minősül hivatalos számlának, és eltérés esetén mindig az XML lesz a jogi szempontból hitelesnek minősülő „dokumentum”. Ez a jelenlegi gyakorlat megfordítását jelenti, hiszen ma még a számlakép az irányadó – amennyiben a számlakép és az adatszolgáltatás között eltérés mutatkozik, a számlán feltüntetett adatok tekintendők érvényesnek.

Biztonságos csatorna, vevő-azonosítás, API-követelmény

A koncepció kifejezetten kizárja az e-mail alapú számlatovábbítást: a számlák kizárólag biztonságos, hitelesített és titkosított csatornán továbbíthatók. Ennek előfeltétele a vevő előzetes azonosítása, amely magában foglalja:

• a vevő adószámának validálását, valamint
• a vevő fogadási végpontjának (endpoint) azonosítását, amely lehet szolgáltatói rendszer vagy a vevő saját ügyviteli rendszere.

A működési modell kulcseleme, hogy minden érintettnek API-alapú kapcsolatot kell kialakítania, API-integráció nélkül gyakorlatilag nem lesz lehetséges számla kibocsátása és befogadása. A vevő oldalán a cél egy olyan befogadási végpont létrehozása, amelyen keresztül – a kibocsátó személyétől függetlenül – valamennyi számla fogadható. Nem szükséges tehát minden egyes szállítóval külön kapcsolatot kiépíteni; elegendő egyetlen, valamennyi partner által elérhető fogadási pont kialakítása.

A más tagállamból vagy harmadik országból érkező számlákra a magyar szabályozás azonban értelemszerűen nem terjed ki, ezért ez a biztonságos csatorna megoldás nem fog minden számlaforrás esetében érvényesülni.

A kötelező elektronikus számlázás bevezetése jelentős informatikai fejlesztéseket igényel a vállalkozásoktól és szoftverfejlesztőktől egyaránt. Nem csupán a számlastruktúrát kell újratervezni, hanem a könyvelőprogramok API-integrációját is meg kell valósítani (közvetlen API-integráció, middleware megoldás vagy dedikált integrációs platform alkalmazásával). A koncepció alapján az egyelőre biztosnak tűnik, hogy a két számlázó program (az eladó és vevői programok) közvetlenül egymással fognak kommunikálni, tehát az adóhatóság alapvetően nem fog közvetítői szerepet játszani. A NAV ugyanakkor – feltehetően azon esetek megoldására, ahol a szükséges fejlesztések nem tudnak megvalósulni – számlatovábbítási támogató szolgáltatást is kínál majd.

Számlázóprogramok elvárt működése és előzetes adózói akkreditáció

A számlázóprogramoknak a jövőben nem csupán technikai eszközként, hanem megfelelőségi kontrolpontként is kell működniük. A számlázóprogramnak előzetes validációt kell végeznie, amely kiterjed:

• a kötelező számlaadatok Áfa tv. szerinti teljességére,
• a vevő adószámának ellenőrzésére, valamint
• az adatszerkezet XSD-sémának való megfelelőségére.

Amennyiben a validáció sikertelen, a programnak meg kell akadályoznia a számla létrehozását, következésképpen az adatszolgáltatás sem valósul meg.

A magyar modell központi eleme emellett az „adózói akkreditáció”. A koncepció szerint az akkreditáció önkiszolgáló jellegű lesz, előre meghatározott validációs tesztek alapján. Két akkreditációs típus kerül bevezetésre:

• előzetes (szolgáltatói) akkreditáció: a számlázási szolgáltatók számára kötelező;
• adózói akkreditáció: a saját fejlesztésű számlázószoftverrel rendelkező adózók számára kötelező, függetlenül attól, hogy a fejlesztő egyébként akkreditált-e.

Nem akkreditált rendszerből származó adatszolgáltatás legfeljebb 30 napig maradhat függő (pending) státuszban. A számla ettől függetlenül kibocsátható, azonban a 30 napos határidő lejártát követően mulasztási bírság szabható ki. A koncepció hangsúlyozza, hogy a jogszabályoknak megfelelő számlázásért és adatszolgáltatásért a számlakibocsátó felelős, ezért javasolt a fejlesztő/szolgáltató/adózó közötti szerződésekben rendezni a nem megfelelő működésből eredő költségek és felelősség kérdését.

Kérdéses, hogy azon gazdasági szereplők, amelyek Magyarországon is egy másik tagállamban fejlesztett ERP-rendszerüket használják, miként tudnak majd az akkreditációs követelményeknek megfelelni.

Adatszolgáltatás, vevői adatszolgáltatás és státuszriport

A koncepció különbséget tesz a közösségi és belföldi ügyletek között: közösségi ügyleteknél csak a ViDA irányelv szerinti alapadatok szolgáltatása kötelező (ettől függetlenül azonban akár a teljes számla adatállománya beküldhető), míg belföldi ügyleteknél a teljes számla beküldését írja elő adatszolgáltatásként.

Magánszemélyek részére kiállított számlák esetében a dokumentum hangsúlyozza, hogy az adatszolgáltatás nem tartalmazhat személyes adatot. Ilyen esetekben a számlázóprogram titkosítva továbbítja az adatokat, és a kapcsolódó kulcsot kell megőrizni.

A magyar megközelítés egyik legjelentősebb újítása a vevői adatszolgáltatás és státuszriport, melyek nem a ViDA-irányelv által előírt kötelezettségek, hanem magyar sajátosságok. A vevői visszajelzés során a vevőnek a számla kézhezvételétől számított 5 napon belül, számlaszinten, közel valós idejű (near real-time) módon jeleznie kell a számla átvételét. A visszajelzés pontos módja egyelőre nem tisztázott

Emellett bevezetésre kerülhet a státuszriport intézménye, amelyet az áfabevallási időszakhoz igazodva, a bevallás benyújtási határidejéig kell teljesíteni. A státuszriportban a vevőnek jeleznie kell, mely számlákhoz nem kapcsolódik tényleges gazdasági esemény. A koncepció rögzíti, hogy amennyiben a vevő az ügyletet később mégis elfogadja, azonnali korrekció szükséges. Kérdéses ugyanakkor, hogy a jogintézmény milyen valós visszatartó erővel bírna. Rosszhiszemű adózó esetén további fiktív adatszolgáltatások benyújtása nem jelentene akadályt, míg jóhiszemű adózók számára a státuszriport elsősorban az adminisztratív folyamatokból eredő hibalehetőségek növekedését eredményezné.

A vevői visszajelzés és a státuszriport bevezetésének indoka a csalások hatékonyabb megelőzése: az adatok közel valós időben jutnak el a hatósághoz, szemben a jelenlegi rendszerrel, amelyben akár a belföldi összesítő nyilatkozat (M lapok), akár a közösségi összesítő nyilatkozat (A60) benyújtásáig és feldolgozásáig is jelentős késedelem keletkezhet. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a vevői adatszolgáltatás és a státuszriport párhuzamos működtetése nem eredményez-e indokolatlan adminisztratív többletterhet.

PEPPOL-hálózat és NAV-szolgáltatások

A biztonságos számlatovábbítás elvéből következően a koncepció lehetővé teszi a PEPPOL-hálózathoz (Pan-European Public Procurement Online) való csatlakozást, ugyanakkor egyértelműen rögzíti, hogy a PEPPOL használata nem lesz kötelező. Magyarország nem ír elő kötelező hozzáférési pontot (Access Point) biztosító szolgáltatót, a megoldások kialakítását a piacra bízza. A koncepció azt is rögzíti, hogy a NAV saját számlázórendszere nem fog a PEPPOL-hálózathoz kapcsolódni.

A koncepció továbbá a NAV által nyújtott (vagy tervezett) szolgáltatásokat is nevesíti:

• számlák archiválása/megőrzése (kibocsátó és belföldi vevő részére), amennyiben a teljes számla beküldésre kerül;
• mellékletek feltöltésének lehetősége (max. 5 MB, korlátozott megőrzési idővel);
• ingyenes, ViDA-kompatibilis NAV-számlázóprogram biztosítása;
• számlatovábbítási szolgáltatás (önálló vagy integrált formában);
• adatszolgáltatás visszamutatása kibocsátó és vevő részére;
• ViDA-OSA konverzió (a ViDA és a jelenleg alkalmazott adatstruktúra összeegyeztetése); valamint
• XSLT-alapú számlamegjelenítés (renderelés, vizualizáció) támogatása.

Összességében tehát jelentős újítások várhatók, amelyeket részben a NAV is támogatni kíván szolgáltatásokkal és eszközökkel.

Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy az adatalapú számlázás a teljes körű digitális átállást szolgálja. Ezzel párhuzamosan a gépi feldolgozásra épülő (M2M) eÁfa-bevallások alapjául szolgáló adatok is megbízhatóbbá válnak, ami végső soron a pontosabb és kiszámíthatóbb áfabevallást is elő fogja segíteni.

* * *

Bízunk benne, hogy hírlevelünk segítséget nyújt tervezett szabályok áttekintésében. A NAV-NGM által publikált kiadvány az alábbi linken keresztül érhető el teljes terjedelmében: https://nav.gov.hu/vida/koncepcio

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merülne fel, tanácsadóink készséggel állnak rendelkezésre.